Most tényleg én lennék a burzsuj/haszonleső/lusta a családban?

Én nem érzem úgy, hogy te szerencsés helyzetben vagy. Mármint így, hogy nem tudsz pénzt félrerakni akármire, ez csak pont ilyen egy helyben toporgás.

Ezért kérdezték a többiek, hogy mennyit keresel, mert vagy félre tudnál rakni, csak nem akarsz, vagy joggal kérdezi a nagynéni, hogy mikor fogod végre valamire vinni.

Én nem is igazán számolok örökséggel. Ha a szülők megöregszenek, és rászorulnak, egy jobb otthon beugrója viheti egy kisebb értékű lakás árát. Nálatok a szüleid + a nagynénire is kell "számolni". És igen, számolni kell akármivel: betegség, baleset, házi ápolás, bármi.

Ha nem is lakásra, de gyűjtsd a számládon a pénzt. 200 ezer alatt keresek, bp-en élek, albérletben (igaz másodmagammal, és viszonylag keveset fizetünk, ketten a lakásért 70 ezret, plussz rezsi, de még így is tudok valamennyit félrerakni. 2-3 évente még nyaralok is.

Te jelenleg abban az ingatlanban laksz, aminek a FELE az anyádé, a másik fel a nagynénédé. Így jogosan pedzegeti, hogy mire fölélsz az ő lakásában 10 éve.

10 év után egy filléred nincs, mert te "vállalkozol".

Az szöveg többi része nem tény, csak süket duma.

Nem vagy te haszonleső, csak mert nem tudsz gyűjtögetni! Ma Magyarországon sajnos ez a helyzet, hogy ha az ember albérletben él, és nincs szuperjól fizetett munkája, akkor csak nyomorog. Teljesen normális dolog, hogy az ilyen gazdag családok (mert szerintem ennyi ingatlannal ti gazdagnak számítotok az én olvasatomban legalábbis) támogatják a gyerekeiket. Mégis kit támogasson az ember, ha nem a saját gyerekét?

A testvéred is kap támogatást a szüleidtől, nem hiszem, hogy ő gyerekét egyedül nevelve fizet albérleti díjat a szüleidnek. Bár nem írtad, hogy ő fizet-e, de gyanítom, hogy nem.

Ha albérletbe mennél, nem hiszem, hogy üresen állna a lakást mondjuk, valószínűleg ki lenne adva, de az anyukád gondolom úgyis támogatna téged a befolyó nyereségből, hiszen most is támogat tulajdonképpen.

Ha nagynénédnek netán nem tetszene, hogy ingyen laksz ott, ezt az anyukáddal kell megbeszélnie, vagyis a másik tulajdonossal. Anyukádtól kérhet pénzt, ha ő hasznot szeretne csinálni a lakásból. Anyukád legfeljebb rajtad behajtja, de nem hinném. :D

Ne törődj mások véleményével, a nagynénédet szeresd továbbra is, tisztelettel bánj vele, legyél vele illemtudó stb. megérdemli szegény. Mert ugye nem lehet könnyű, hogy szegénynek nincs gyereke. :(

Az bizony elképzelhető, hogy az ő örökségéből nem sok marad majd, ha nyugdíjasotthonba költözik netán, vagy ne adj isten, jön egy betegség, ami miatt sok pénz megy el ápolásra, ilyesmi.

Jól csinálod, ne legyen lelkiismeret-furdalásod, amiért nem fizetsz az ottlakásért. Ha egyszer megteheti a családod, hogy segít neked ezáltal, akkor miért ne fogadnád el? Nem egy idegen vagy te nekik!

Itt vagyok én, külföldön dolgozom, mert pont úgy, mint te, otthon nem tudtam félretenni szinte semmit, de én azért nem, mert albérletben laktam. Pedig még másodállásom is volt. És én sem éltem nagylábon, sőt. Most lehet, hogy mások úgy gondolják ezt olvasva, hogy te is kimehetnél külföldre, és ott tudnál spórolni, de én azt tanácsolom, hogy ne tedd. Ha nem vagy rákényszerülve, minek tennéd? Jobb otthon élni szerető rokonokkal körülvéve, mint idegenként egy másik országban, ahol csak bevándorló vagy, és úgy, mint én együtt laksz 2 vagy 3 másik idegennel, változó a létszám. Minek választanád ezt az életet? Nem jobb ez, elárulom.

Inkább lakj egyedül, kényelmesen, nem kell ezt szégyellni, ha valaki megengedheti ezt magának, akkor miért is ugrana el a jó sorsa elől? A gazdagság ezzel jár, ha valaki beleszületik a jóba, akkor ő is élvezi a javakat automatikusan, nem kell ahhoz x milliót letenni az asztalra, hogy ez a dolog járjon valakinek. Ha egy család megengedheti például magának, hogy a 17 éves gyereknek autót vegyen, miért ne tenné? Ugyanez a helyzet lakhatás terén is. Ha megengedhetik, hogy budai villát vegyenek a 18 éves gyereküknek, vagy akár egy csecsemőnek, miért is ne tennék?

Egy szó, mint száz, nem vagy sem lusta, sem ingyenélő, ne is gondolj ilyesmire.

Különben vicces, hogy pont azok az idősek kritizálják a fiatalokat, hogy miért nincs még saját lakásuk, akik sokkal könnyebben jutottak lakáshoz. A '80-as évek közepén még javában épültek a lakótelepek, csak be kellett rá nyújtani az igényt, és kaptak az emberek lakást. Ilyen egyszerű volt. Nyilván nem ingyen volt, de érdekes, az én szüleim is simán hozzájutottak, pedig egyszerű dolgozó emberek voltak, nem diplomások, nem vezető beosztásúak meg hasonlók. 2 gyerekkel valahogy mégis ki tudták fizetni könnyedén a lakást. (Ha egyáltalán kellett fizetni a lakbéren kívül, ezt nem tudom). Pont az ő generációjuk az, aki kb. semmit nem tett azért, hogy lakása legyen, mégis lett neki, állam bácsi adott nekik. Aztán nyilván ki kellett fizetni, hogy öröklakás legyen a rendszerváltozás után, a részletekre már nem emlékszem, még gyerek voltamm, de ez is milyen érdekes, hogy mindenki ki tudta fizetni. Nagyon meg volt ám könnyítve apáink dolga, aztán mégis ők kritizálják a fiatalokat. Tisztelet a kivételnek!

Ezt próbálja meg ma valaki, két egyszerű dolgozó, ha úgy tetszik munkás, mégis hogyan tudna manapság abból a kevés fizetésből, amit kapnak két gyereket könnyedén felnevelni, saját magukat meg még a lakásukat is fenntartani, ami kb. csak úgy az ölükbe pottyant...

Hááát, az a helyzet, hogy felnőtt létedre nem tudod eltartani magad.

Nem tudod beosztani a pénzt. Szállásra nem kell fizetned, (annak állagmegóvását s szülők és a nagynéni állják. - mert gondolom annyi pénzedd nincs, hogy megjavítasd a tetőt, ha beáza.)

Nyaralásra nem telik, nincs egy jobb ruhád. Ez azért nagy gáz. hogy 32 éves létedre gyerekként tengődsz.

28-as akkora butaságokat írsz!

Jó, jó, nem tudhatod, hogy akkor mennyit kellett gürcölni egy lakáért,de minek tudatni az egész világgal,

hogy mennyire ostoba vagy?!