Most tényleg én lennék a burzsuj/haszonleső/lusta a családban?
Kicsi a család, próbálom felvázolni. Vagyok én (32/N), a nővérem (33/N egy kisgyerekkel, akit egyedül nevel), apa és anya (61, 60) és egy nagynéni (60), aki anyum ikernővére. Nagyszülők meghaltak.
Nagynéném egyedül él, nincs férje, nincs gyereke. Sosem költ semmi feleslegesre, minden forintot megszámol. Két ingatlan van a nevén, egy lakás és egy vidéki ház, valamint a néhai nagyszülők lakása fele-fele arányban anyummal. Anyutól tudom, hogy néha említ ilyet, hogy "úgyis a lányok örökölnek majd mindent" - ez ugye én meg a nővérem vagyunk. Rajtunk kívül nincs más közeli rokona.
Anyumék ugye hatvanasok, tisztes, dolgozó emberek. Ők is örököltek (pontosabban apám) annak idején egy családi házat, egy kisebb darab földet vidéken stb.
A lényeg: én jelenleg anyum (és természetesen nagynéném) néhai szüleinek lakásában lakom, de nagynéném gyakran célozgat, hogy gyűjtök-e, akarok-e saját lakást venni, miből fogok megélni, mikor fogom már "valamire vinni".
10 éve dolgozom, fenntartom magam, és igaz, hogy saját lakásra nem kell(ett) gyűjtenem vagy albérletbe kényszerülni, aminek nagyon örülök, de ettől akkor sz*r ember lennék? Ingyenélő/haszonleső/lusta lennék, amiért nem érzem fontosnak, hogy nyissak egy lakástakarékot és gyűjtsek rá, szűkölködjem, számoljak meg minden forintot? 5 ingatlan és egy kisebb darab föld lesz az örökségünk a nővéremmel, illetve az unokaöcsémmel (bár azt pontosan nem tudom, unokaöcsi milyen jogviszonyban lesz ebben az esetben, ha - remélhetőleg jó sokára - oda kerülünk).
És mindezek mellett nagynéném szerint gyűjtögetnem kellene... csak tudnám, hogy mire? Anyum mindig azt mondja, ha a nővére egyszer úgy dönt, el akarná adni a néhai nagyszülők lakását, eladnák, és a rá eső részből venne nekem egy kisebbet. Hitelt nem kellene felvennünk.
Tévedés ne essék, nem élek nagy lábon. Nem költekezem, évek óta nem voltam sehol nyaralni, nincsenek márkás, több tízezres ruháim. Dolgozom, éldegélek, a számlámon általában egy bizonyos összes körül ingadozik a pénz. Nem fogy, de nem is gyűlik. Egy fizetésből ezt tudom prezentálni. Gyerekem amúgy nincs, és lehet, betegségek miatt nem is lehet.
Szóval mindezek fényében mit gondoltok? Tényleg gyűjtögetnem kellene vagy nem bűn, hogy élvezem a szerencsés helyzetet, amiben vagyok?
a tesómmal mindent felezni fogunk
Hát ez az. Ennek a lakásnak a fele is őt fogja illetni. Miből fizeted ki?
Az unokaöcs csak a nővére részének az örököse. Szóvel fele-fele arányban örökölnek, és nem 1/3-1/3-1/3 arányban, legalábbis ha nem végrendelkeznek másképp.
Örökölni normális dolog, meg az is, higy az ember a rokonaira hagyja élete pénzbeli/vagyonbeli eredményét, nem vadidegenre.
Ettől függetlenül legyen megtakarításod, mert a nagynénédrt simán behálózhatja egy 30 éves szépfiú, és már el is úszott a várt örökség.
Az egész lényege: Hátra lehet dőlni mert úgy is lesz örökség.
Mivel ezt te komolyan veszed, ezért az igényed sincs meg rá hogy bármit elérj önerőből. Úgyis dől majd az örökség, elég megvárni míg mindenki elhullik.
Szerencsés vagy hogy alig kell a lakhatásra költened így anyagilag jobb neked mint sok más embernek az országban. Sajnálom hogy nem raksz félre pedig szerintem megtehetnéd (ha csak havi 20 ezer). Írtad hogy fizud kevés. Javaslom vagy csökkentsd a kiadásaidat vagy keress jobban fizető állást.
Örökséged csak a szüleid/nagynénéd halála esetén lesz/lehetne. Erre számítasz nagyon. Ez mind szép és jó. De mit csinálsz akkor ha a szüleid pénzzé teszik a vagyont és felélik ergo nem lesz örökséged?
Én nem pontozgattam ebben a kérdésben, de nem meglepő, hogy ebben a kategóriában sok troll szaladgál és csak úgy lepontoznak mindenkit.
Az engem is bosszant amúgy, hogy nem gyarapodik a számlámon a pénz, hogy tíz év munkaviszonnyal sem keresek még annyit, hogy gondtalanul éljek és tudjak félretenni minden hónapban... Tervezek is tenni ez ellen. Vállalkozóként nincs állandó fizum, minden hónap más és más. Ha mindig a legjobb hónapjaim fizetését kapnám, gyűlt volna már a vésztartalékom. De hát ez nem mindig van így. (új vállalkozási területet fogok felvenni a régiek mellé, lesz egy "mellékállásom")
Abban igazatok van, hogy bármi történhet a szüleimmel, egy csúnya betegség - ne adj Isten -, ami drága kezeléseket igényelhet. Erre gondolni kell. Így valóban törekedni fogok arra, hogy legyen annyi pénz a számlámon, amennyit csak félre tudok tenni. És mindeközben örülök annak, hogy szerencsés helyzetben vagyok, és nem kell albira meg hitelre költenem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!