Vannak haszonleső rokonaitok? Mikor telt be nálatok a pohár? Hogy kezeltétek őket?

Igen.

Egyszer közöltük, hogy elég volt, ne keressenek! Azóta nem hallottunk felőlük.

Nálunk olyan volt, hogy amikor 20 éves volta, anyumék vettek egy kisebb nyaralót (kb hétvégi ház szerű) a Balatonnál, amit mindig is szerettek volna. Na ekkor hirtelen egyszer csak megjelentek olyan rokonok is, akiket kereken 12 éve nem láttunk. Már az elején gyanús volt, amikor beállítottak, hogy "jaj sajnálják hogy nem volt több idejük ránk" stb stb.

Aztán amikor előhozták, hogy hallották, vettünk nyaralót, na akkor a szüleim előtt is minden tiszta lett. Amikor rákérdeztek, hogy kiadjuk-e nyárra (persze ingyen), apám nyugodtan megkérdezte tőlük, hogy nem érzik-e magukat szánalmas haszonlesőnek, hogy eddig még meg sem ismertek minket az utcán sem, most meg már puncsolnak, mert hasznot akarnak a rokonságból húzni?

hebegtek-habogtak majd apám kitessékelte őket azzal a felkiáltással, hogy ha 12 évig nem voltak ránk kíváncsiak, akkor ezután sem tartunk a társaságukra igényt.

Ez volt 4 éve. Azóta se láttuk őket, nem is hallottunk felőlük.

Nálunk csak olyanok voltak, akiknek többször segítettünk, párszor kihúztuk őket a sz@rból, de amikor nekünk kellett volna a segítség, eltűntek, vagy közölték, oldjuk meg magunk, ők nem érnek rá, meg nincs közük hozzá.

Ekkor behúztuk mi is a kéziféket, és a következő alkalomkor, amikor segítségért jöttek, ugyanezt válaszoltuk nekik. Persze mi voltunk a bunkók, meg ők rokonok, mire megmondtuk nekik, hogy mivel ők is így álltak hozzá, amikor mi kértünk segítséget, tőlünk se várjanak mást. Azóta egyszer sem kerestek meg, már évek óta "meg vannak sértődve", de nekünk pont jó így :)

Természetesen vannak.

Nejemmel fokozatosan leépítettük a rokonságot. Csak amikor muszáj, akkor találkozunk a legtöbb rokonnal. Harag nincs, de közömbösség igen.

Egyes rokonokkal szívesen találkozunk! Mivel ezen családtagok is hajlamosak elzárkózni a többiktől, így velük sem túl gyakori az összejövetel. Ha valamit ünneplünk, ha sajnos valakitől végső búcsút veszünk, vagy valamilyen konkrét okból találkoznunk kell, velük örömest tesszük. Akikkel nem szívesen jövünk össze, azokkal a kötelező körök esetén is csak visszafogottan viselkedünk.

Sajnos akadt olyan eset is, mikor egyik (normális) rokonunkat meglopta a másik. Mi nem tudhatjuk, mi történt, így nem törünk pálcát, de azóta bizalmatlanok vagyunk az állítólagos tolvajjal szembe.

Olyan rokon is akad, aki anyagi haszon reményében kötött eltartási szerződést másik rokonnal. Mikor az meghalt, pillanatok alatt túladtak vagyonán. (mellesleg, el is herdálták) Szegény idős rokon mindezt előre sejtette. A szerződött rokonon kívül, akire szeretett volna valamit hagyni, még életében odaadta.

Nejemmel, mi is voltunk rossz passzban néhány évig. Munkanélküliség, betegség, stb. Akkor elkerültek a rokonok minket. Most, hogy talpra álltunk és aránylag jó körülmények között élünk, sokan irigykednek ránk. De ez lepereg rólunk. Ha a nehéz időkbe nem keresték a társaságunkat, akkor most se keressék.