Sógornőm megsértődött rám. Jogosan?

Anya vagyok, mégis RÉSZBEN megértelek téged.

Nem tudom, hogy azok a válaszolók, akik neked támadtak- vajon gyakorló szülők-e?

Számomra teljesen normális és egyértelmű, hogy a gyermekemért mindig, minden körülmények között én vagyok a felelős. Ez magába foglalja azt is, hogy akár otthon, akár vendégségben, akár közösségben, programon, közlekedési eszközön FIGYELEK rá és NEM HAGYOM, hogy rongáljon.

A hangos beszédet kérdező ne haragudj, de nem értem- ez egy 3 évestől nem feltétlenül elvárható- viszont azt, hogy ne ugráljon egy ágyon, amiben alszunk, az teljesen jogos és normális.

A szülők hol voltak mindez alatt? Miért nem lehet a vendégségben rászólni a gyermekünkre, hogy ne mászkáljon a hálószobába, utcai ruhában ne ugráljon/fetrengjen más ágyában?

Ezt otthon is így csinálja mindenki? Vagy vendégségben miért érzi a legtöbb gyermekes szülő feljogosítva magát arra, hogy a gyerekére ne figyeljen? Ha otthon nincs ez megengedve, akkor máshol miért nem lehet a gyereknek megálljt parancsolni?

A törés-zúzás, privát szférába bemászkálás (pl. szekrénypakolás, hálószoba, ágyon ugrálás stb.) igenis pofátlanság, neveletlenség- nem a 3 éves gyerek hibája, de igenis a szüleinek a felelőssége.

Mint írtam, az én gyerekem is volt 9 hós és 3 éves is- minden ilyen korú gyerekben benne lehet a próbálkozás- ezzel nincs is baj- de ha vendégségben voltam is, az ilyen korú gyerekkel nem abból áll, hogy kényelmesen elfekszem a kanapén, a kedves kis csimota meg oldja meg- ilyenkor az értelmes szülő fél szeme a gyereken van és amikor látom, hogy elkezd olyan dolgot, ami veszélyes/otthon sem tesszük/neveletlenség stb. akkor szépen felemelem az ülepemet, fogom a gyereket és elviszem onnan, elmagyarázom, hogy nem tesszük, nem szabad- nehogy már a vendéglátónak kelljen szégyenkeznie, mert a gyerek kárt okoz!

Igen,a gyereknevelés ezzel IS jár.

Ölben lehet etetni a picit, ezzel sincs gond, de például ASZTALNÁL- előkével stb.- normális anya ilyen esetre készül törlőkendővel, előkével és MEGKÉRDEZI, hogy hol tudná megetetni a kicsit. Nem tartja evidenciának, hogy kényelemből akkor nem emeli fel a hátsóját és mehet a bébiételezés a kanapén- vagy otthon is így zajlik? Nem hinném.

Ugyanígy bunkóság vendégségben kérdezés nélkül más hálószobájában, ágyán vagy kanapéján pelenkázni a gyereket (alátét nélkül meg különösen!)- illik ezt is kérdezni, megbeszélni és megfelelő eszközökkel (pelenkázólap, nejlonzacskó stb.) készülni- vagy ha épp nincs nálunk (előfordul, emberk vagyunk), akkor például kérni egy tiszta törölközőt stb. a gyerek alá- hányszor, de hányszor volt az, hogy a pici épp pisilt pelekacsere közben, vagy a kaki melléfolyt- ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ezt egy "bocsikÁ2-val el lehet intézni, ha a lusta anya nem gondoskodott az alapvető dolgokról?

Nálunk is volt már, hogy a barátnőm kúszó-mászó picije telibehányta a szőnyeget- hát gusztustalan, nincs ezen mit szépíteni (a sajátomé is az lett volna)- ezért mondjuk haragudni vendéglátóként felesleges, de ilyen esetben azért elvárom, hogy a kicsi édesanyja álljon fel, mozduljon meg és vegyen részt a takarításban, ez a minimum.

(hasonló esetem vendégként nem fordult elő, de ha történt volna ilyen, akkor azonnal pattanok, megkérdezem, hogy mivel, hogyan tudom feltakarítani a koszt és természetesen felajánlom a szőnyeg tisztíttatását!)

Akinek ez nem evidencia, az nyilván otthon is madonna arccal tűri mindezt nemcsak a saját gyerekétől, hanem mástól is, ugye? :)

Bizony nekem is volt olyan, hogy rászóltam az otthonomban más gyerekére, mert a szülő (barátnő) épp az a típusú anya, aki azt gondolja, hogy a vendégségben neki joga van pihenni, nekem meg kötelességem körbeugrálni és foglalkoztatni az ő gyermekét is.

Bizony rászóltam a 3 éves (óvodás gyermekről beszélünk!) gyerekre, hogy jöjjön ki a hálószobából legyen kedves, ne csapkodja a beépített szekrény üveges ajtaját x+1 alkalommal, ne dobálja ki a ruhákat a szekrényből és ne ugráljon a kanapén, de a kisfiam ágyán se. Sajnálom, ez nálunk nem szokás, mi sem tesszük, mástól sem viselem el.

A kicsinek egyszer szólok kedvesen emiatt- másodszorra a vele lévő szülőt kérem meg, hogy legyen szíves intézkedjen- érdekes, nálunk ez nem szokott gondot okozni. Értelmes, intelligens felnőtt emberek tudják a kéréseiket kulturáltan közölni és a fogadó fél is meg tudja érteni azt, hogy ahány ház, annyi szokás és a kedves vendégnek (szülőnek!) illik tiszteletben tartani a vendéglátó ház szokásait.

Akinek nincsen még gyermeke hajlamos azért egy picit a kelleténél jobban fennakadni dolgokon, ami valahol érthető- mindenki gondoljon már bele abba, hogy gyerekvállalás előtt senki nem tudta PONTOSAN mivel is jár egy kisgyerek.

Ezzel együtt kérdező a kisgyerekek nyüzsögnek, még nem alkalmasak az alapvető társadalmi/társasági viselkedési szabályok betartására sem (ezért gyerekek).

Amit tenni tudsz a jövőben:

- értékes tárgyak elpakolás a gyerek látóteréből (pl. porcelán padlóváza, távirányító, értékes műszaki eszköz, mint notebook stb.)

- a találkozások helyszínének megválasztása is lehet megoldás (ajánld fel, hogy inkább ti mentek a családhoz, akkor a gyerekek is a saját környezetükben vannak, ott akkor a házi szabályok szerint játszhatnak, van játékuk stb.)

- ha különösen jó fej akarsz lenni, semeddig nem tart venni otthonra egy csomag törlőkendőt és pár papír előkét, műanyag kanalat (kb. 500 forint összesen), amit felajánlhatsz az édesanyának, ha etetni szeretne.

- normálisan lehet közölni a kéréseidet (pl. "ha Zolika enni szeretne, készítettem az ASZTALHOZ neki kiskanalat és előkét, szívesen megmelegítem a bébiételt a mikróban, amíg itt ott helyet foglaltok- hány másodpercre tehetem be?")

- ha közeli és egyébként jó kapcsolatban vagytok, akkor a tervezett látogatásuk előtt rákérdezhetsz, hogy (főleg a nagynak) mik a kedvenc játékai mostanság, de egy pár papírlappal, rajztáblával és egy marék ceruzával nem lehet mellélőni- ha egy kisgyereknek nincs értelmes elfoglaltsága, akkor bizony elkezd rohangálni, törni-zúzni- ha a szülő nem képes gondoskodni arról, hogy hozzon magával a nagyobbnak is játékot, színezőt, kisautót, mesekönyvet stb.- akkor ha neked nem gond és belefér, akkor készülhetsz ilyesmivel akár úgy is, hogy a neki szánt ajándékot rögtön ki is próbálhatja nálatok.

Nem várhatod el egy 3 évestől, hogy fél órákig a kanapén üljön egyenes derékkal és aktívan részt vegyen a felnőttek (számára unalmas és érthetetlen) társalgásában.

Ez az egész kisgyerekes vendégeskedés szerintem kétoldalú dolog. A szülőnek is meg kellene érteni, hogy másoknál más szabályok vannak és nem a saját gyereke a világ közepe (legfeljebb neki) és mindig résen kell lenni ilyen korú kicsiknél. A vendéglátónak pedig azt kell megértenie, hogy a kisgyerekes család látogatása bizony mozgalmasabb, zajosabb, előfordulhatnak balesetek a leggondosabb szervezés és legelőrelátóbb szülő mellett is. Kicsit több türelemmel, megértéssel ezt át lehet hidalni.

...és igen: a nyálat is ki lehet mosni, nehogy már ezen múljon egy jó kapcsolat! :)

Azért ez nem ilyen egyszerű. Valahol mindkét oldalnak igaza van.

Te javíthatnál a beteges rend-és tisztaságmániádon és tènyleg nem szép folyamatosan terrorizálni a vendégeket.

A másik oldalon meg meg kell úgy nevelni a gyereket, hogy ne zavarjon másokat és tudjon vendégségben viselkedni.

Rám pl.soha nem kellett szólni ha vendégségben voltunk...

De szakadt már meg barátságom azért,mert barátnőm áthozta a gyerekét és az hagyján,hogy csapkodta a teraszon az üvegajtót, leverte a virágcserepeket, de amikor tiszta erőből megrántotta a macskám farkát akkor elgurult a gyógyszerem, elkezdtem ordítani és kiraktam őket a házból. Azóta nem beszêlünk. :D

De a kérdezőnek nem az a problémája, hogy neveletlenek a gyerekek, hanem az, hogy a sógornő nem akar többet oda menni :)

Sógornőnek tökéletesen igaza van. Nyilván nem a gyereknevelésben, hanem abban, hogy ha valahol nem látnak szívesen, oda nem megyünk.

Ha minden második percben ordítanak velünk, vagy az egyik családtagunkkal, ha zavarjuk a rendet és a házigazdát, ott nem látnak szívesen.

Egy normális, felnőtt módjára gondolkodó társadalomban egyik félnek sem kéne megsértődnie, ez így most nem működik, majd később, ha a gyerekek nem lesznek ilyen nyálasak és virgoncak, meg lehet próbálni megint.

Addig pedig lehet találkozni tesóéknál, vagy beülni valahova, nem muszáj otthon vendégséget fogadni.

Egyébként kérdező, nem bántásból írom, de ha gyereket akartok, még ha tíz év múlva is, akkor időben menj egy el pszichológushoz, és kezdd el kezeltetni a rendmániád, mert így kölcsönösen meg fogjátok keseríteni egymás életét a gyerekkel.

Nekem is volt rendmániás ismerősöm, egy ponttól az már nem személyiségjegy, hanem komoly betegség.

Egy férfi sem marad meg pár hónapnál tovább mellette, mert ha csak egy éppen olvasott könyvet otthagynak, ahol nincs helye, rögtön hárpia mód kikel magából, üvölt, veszekszik, hisztizik, megsértődik. Ahogy megy az idő, csak egyre rosszabb lesz.

Ez nem normális.

Egy gyerek ilyen környezetben az első adandó alkalommal elszökik.

Hat ne is haragudj, de nalad komoly bajok vannak pszichesen. A rendmania igen valaki nagyon jol irta, egy hatar utan mar kenyszerbetegseg. Vagy tenyleg menj el pszichologushoz mielott gyereket vallalsz, vagy ne is legyen gyereked. Ha ezt nem kezeled ki akkor pokolla fogod tenni a sajat csaladod eletet. Az en sogornom is ilyen, mondhatom mindenki depresszios idegbeteg lett korulotte.A gyerek is.

Mit fogsz csinalni ha majd teged a sajatod, ossze vissza lehany mert epp beteg es ne adj isten osszefossa majd a szonyeget...Te talan kulonb voltal?Mit varsz egy haromeves gyerektol??Elkepeszto.

Komolyan elgondolkodom rajta, hogy kellene egy alkalmassagi teszt gyerekvallalas elott. Remelm soha de soha nem lesz gyereked, mert pokoli lesz szegenynek az elete.Es ezt minden rosszindulat nelkul irom, hidd el.