Meghívnátok őket az esküvőtökre?
A párom novemberben megkérte a kezem, volt nagy öröm- boldogság (azóta is tart), azonban ahogy közeledik az esküvő időpontja, felvetődött néhány probléma. Én vidéki lány voltam (vagyok), nálunk az a szokás, hogy a tanú a menyasszony keresztapja. Na mármost az én „keresztapám” édesanyám öccse, és finoman fogalmazva sincs köztünk jó viszony (ő és a családja tönkretették a gyerekkorom, megaláztak, a szüleimet pénzzel többször megrövidítették stb.), konkrétan nem vagyok hajlandó egy asztalhoz leülni vele, így természetesen nem ő lesz a tanúm. Viszont. Nagymamám megkérdezte tegnap, hogy ki lesz a „kérőm” (falun így hívják a tanút). Én mondtam, hogy egy nagyon kedves barátom, amire ő teljesen kikelt magából, mondván „mit szólnak mások”. Én közöltem vele, hogy engem ez egyáltalán nem érdekel, magára az esküvőre sem szándékoztam meghívni sem őt, sem a családját, bőven elég volt végignéznem anno, ahogy a saját lánya menyasszonyként apukám vállán sírja végig a lakodalmát, mert kedves keresztapám részegen szétzúzta az éttermi berendezést. Szó- szót követett, annyira kiborultam, hogy azt találtam mondani, hogy ha nem tetszik, neki sem kötelező ott lennie. Nagymamám sem volt éppen egy mintha nagyszülő, mindig fontosabbak és előrébb valók voltak anya öccsének a gyerekei, mint én, ezt rendszeresen éreztette is velem, egészen idáig nem szóltam soha, most viszont fogom hagyni, hogy életem legszebb napját olyanokkal töltsem, akiket a hátam közepére sem kívánok.
Hazaérve elmeséltem az egész sztorit a páromnak, aki próbált megnyugtatni, és meggyőzni, hogy hívjam csak meg őket, ha már családtagok.
Én kitartok amellett, hogy ez az én/ mi nagy napunk és nem szeretném, ha bárki elrontaná.
Nem. Kit érdekel mit szólnak mások?! A ruhánk, a helyszín, a zene, stb mind olyan volt, ami nekünk tetszett. Szerintem már nem azt a kort éljük, amikor a hagyományokkal nem lehet szakítani. Így természetesen a násznép is azokból az emberekből állt, akikkel szerettük volna megünnepelni azt a napot. Akikről tudtuk, h ismernek minket és velünk együtt örülnek. Mi a férjem anyját nem hívtuk, mert egy alkoholista, aki csak veszekedett volna a rokonság többi tagjával. Közel 3eve volt az esküvőnk, és nem bánjuk h így döntöttünk.
Mindenben teljesen igazad volt, a nagyidat illetően is.
Kedves Kérdező, egyetértek a többiekkel: a te napod, a ti boldogságotok, miért tegye tönkre valaki kellemetlen ember?? Rokoni kapcsolat ide vagy oda...
Én sem hívtam meg a mi esküvőnkre az alkoholista apámat, amúgy sem tartjuk már vele a kapcsolatot hosszú évek óta. Még csak az hiányzott volna, hogy ott is beigyon, ahogy szokott, és balhét rendezzen.
Pedig ő nem is keresztapám, hanem apám. De ha egyszer félelemben tartotta az egész családot, és én is elköltöztem otthonról, amint tehettem, akkor nem érdekel, ha ilyen közeli rokon.
A keresztapát biztosan nem hívnám meg.
A nagyanya dolog már kérdésesebb lenne nálam. Gondolkodj el azon, hogy ha netán valami történne vele, akkor utána lenne-e bűntudatod, amiért nem hívtad meg, és dönts ez alapján.
Nezd, ez egy nehez kerdes. Ha nagyanyadat nem hivod meg akkor abbol elethosszig tarto sertodes lesz.
Ha meghivod akkor meg lehet nezheted egesz este a savanyu kepet, mert nyilvan elkezd majd jatszmazni.
En nem hivnam meg ot sem, ha nem tud a donteseimhez jo kepet vagni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!