A férjem és a testvére rá akar "erőszakolni" egy jogosítványt a lányomra? Miért ilyen akadékosak? Hogyan "állítsam le" őket?

Én is kényszerből tanulok, mert apukám már elég idős és lassan eljön az az idő, hogy nem tudja vezetni a kocsit.

Én utálom az egészet, mint a sz.rt :D Lassan lejár a 2 év és még mindig nincs meg a forgalmim... pedig az órák már nagyjából le vannak vezetve, de sehol nem tartok még igazából. Nincs semmi önbizalmam, az oktatóm is egy flegma p*cs volt szóval az se járult hozzá a motivációhoz.

Én félek az utakon, egyszerűen túl sok az inger, én amúgy is lassú típus vagyok, a város meg tele van idiótákkal. (Pesti vagyok.) A parkolási díjakról meg a szabad helyek hiányáról nem is beszélve.

Meg is mondtam otthon, hogy ha meglesz a jogsim, csak azon a 3 útvonalon vagyok hajlandó közlekedni, ahová autó "kell": Auchan, Fressnapf, állatorvos. Aki máshova akar menni az szépen felül a BKV-ra mert én biztos nem viszem el.

Ennyit a jogsi erőltetésének hasznáról...

Mondjuk a lányod már elég nagy, egyidős velem, ha annyira nem akar vezetni akkor álljon oda apuék elé, mondja meg nekik és kész. Nem értem, miért rajtad verik le a dolgot.

Igen, a lorol hatrafele nyilazas az pont ugyanolyan hasznos a XXI. szazadban mint a vezetesi tudas. Jo pelda, gratulalok.

Gondolom anyuka a hatterben mar jol beparaztatta a gyereket hogy feljen a vezetestol...

Mások szemlélete szerint viszont a Te álláspontod érthetetlen, úgy hogy nincs min vitázni.(döntetlen)

Tuvábbá: A lányod és a fiad a Te nevelésed, vagyis valószínű minden alkalommal azt hallották gyerekkoruk óta, hogy nem kell jogosítvány. Nem vezetnek tehát nem is tudhatják, hogy mi hiányozhat az életükből.

Na és még egy:

Ha esetleg majd nehéz mozgású nagyika leszel, sok cekkerrel fölpakolva, jusson eszedbe mi a különbség, hogy a lányod elvisz háztól-házig, vagy ácsorogsz a HÉV, busz, troli , megállójában.

Nekem a szüleim kiválóan vezetnek, és mégis félek vezetni.

Olyan, mintha... a saját magam embere lennék? De furcsa...

Mi van, mind láttatok valami poppszicho részt a Fókuszban?

A lányod 22 éves, felnőtt nő. El tudja dönteni mit akar. Ne akarjátok befolyásolni egyik irányba sem. Ha most nem is akar jogsit, lehet hogy 1-2 év múlva majd szeretne. Én biztos kihasználtam volna a lehetőséget, ha a családban lett volna oktató.

Az meg, hogy neked nincs bátorságod vezetni, nem nagy baj, ugyanis írtad, hogy jogsid sincs. Az lenne a nagyobb baj, ha lenne hozzá bátorságod...

Egyébként soha nem tudhatod, hogy mikor lesz szükséged autóra. Röviden leírom az én sztorimat.

Nekem is csak nemrég jött el ez a pillanat, amikor úgy gondoltam hogy most már ideje vezetni. Előtte úgy voltam vele, hogy ez nem nekem való, nem fogom soha tudni megtanulni, túl sok a szabály, zavar a többi autó, béna vagyok ehhez... 24 évesen én is elkezdtem családi nyomásra, a kresz után nem mentem el vezetni, letelt a 2 évem, mert annyi ideig halogattam. Aztán így 5 évre rá újra nekiálltam, elsőre sikerült minden, ebben nagy szerepe volt az oktatómnak, akinél türelmesebb ember nincs a világon. Jövő hónapban megveszem életem első autóját. A munkámhoz is jól fog jönni, illetve majd ha gyerekem lesz. Nem kell alkalmazkodni a menetrendhez, sokkal egyszerűbb lesz minden.

Szerintem a lányod is tudni fogja, ha eljön az ő ideje. Aztán lehet, hogy soha nem jön el. Van akinek tényleg nem való a vezetés, ráerőltetni nem szabad.

Élő pelda...

Sosem vezetek, van jogsim, és kocsim is.. Nem merek

De jogsi nélkül nem vettek volna fel a munkahelyemre, pedig bkv-zom, és fizetik..

Rettegek mikor kell tényleg használnom...dea lényeg, hogy nem lenne meg ez az állásom, amit szertek, jő helyen van jó munkamorállal és környezettel, és versenykepes fizetéssel