A férjem és a testvére rá akar "erőszakolni" egy jogosítványt a lányomra? Miért ilyen akadékosak? Hogyan "állítsam le" őket?

Kedves Kérdező!

Én nagyon nehezen tanultam meg vezetni, le sem írom mennyi idő alatt, és hány pótórával. (igaz, munka, majd gyerek mellett, de ez lényegtelen). Szüleimnek régóta nem volt autója, tehát mikor elkezdtem, onnét indultam, hogy melyik a gázpedál, meg a kuplung. Bátorságom sem volt túl sok, tehát azt lehet mondani, hogy ugyanolyan helyzetből indultam, mint te vagy a lányod.

Egy különbséggel. Én akartam, mert tudtam, hogy KELL.

És nem bántam meg, ma már magabiztosan vezetek. De kezdetben úgy indult a dolog, hogy ha orvoshoz kellett vinni a gyereket, akkor előbb fejben megterveztem az útvonalat, végig gondoltam, hogy hol merre kell, kanyarodnom, mikor kell majd sávot váltanom, és hol kell figyelnem az elsőbbségadásra. Kénytelen voltam egyedül megoldani. Aztán kénytelen voltam télen, hóban, jeges úton is megoldani a vezetést. Aztán sok ilyen kis sikerélmény után kezdett megjönni a kedvem is a vezetéshez, ma meg már ki sem akarok szállni az autóból.

Szerintem bátorítsd a lányodat, a sógorral meg beszéld meg, hogy legyen türelmes, és próbálja megszerettetni a vezetést a lányoddal. Még el sem tudja képzelni, később mekkora szüksége lesz rá.

A fiadnak konkretan milyen hatranya szarmazott abbol hogy van jogositvanya?

Ha mar hibakent emlegeted.

A vezeteshez nem kell sok esz, nem ertem miert kell tiltakozni ellene, annyival tobb vagy.

Ha nagyvárosban vagy annak vonzáskörzetében laktok közel és jó tömegközlekedéssel, értelmetlen. Főleg, ha a lányodnak olyan szakmája van, amihez nem is kell. Tévedés, hogy csak jogosítvánnyal vennének fel minden munkahelyre... és akinek valamilyen oknál fogva nem lehet? akkor még ennyien sem dolgoznának az országban, mint így.

Pl. Miskolcon itt a villamos, a buszok, még vasút is (aki faluból jár be). Ápoló vagyok, 5 perc séta a lakhelyemtől a kórház. Van biciklim, tele van minden kiépített kerékpárutakkal. Semmi értelme erre pénzt kidobnom, fenntartani egy kocsit, ha nem is mennék vele.

Mérlegelni kell, hogy lényeg létfontosságú-e és ne hagyja magát befolyásolni. Ha pedig fél, jobb is ha inkább nem vezet, mert lehet, hogy pl. egy kiscica kifutna az útra és ő mondjuk ijedtében elrántaná a kormányt és összetörné magát is, a kocsit is. Ez nem gyerekjáték, akinek eleve fóbiája van, nem biztos, hogy a legjobb ötlet, a vezetésnél ugyanis nem csak a saját, de mások épsége is a tét. Ez nem olyan ártalmatlan félelem, mint ha valaki a hangyáktól fél és gyorsan lesöpri ha rámászik a lábára. Vezetni nagy felelősség.

Igaz, a vezetéshez nem kell sok ész, ezért van a híradó első negyedórájában, hogy hányan mentek egymásba.

És hogy hányszor emelik ki, hogy a vétlen sofőr halt meg.

Színházba autóval menni, aztán lesni, hogy mikor jár le a parkolóóra, ami ha rendszeres költség, elég szép összeg jön ki.