Olyan nehéz felfogni, hogy nem szeretem a kisgyerekeket?

"28-as, te vagy az ostoba a hülye szmájliaiddal."

Hát ahol te vagy tényleg max egy szmájlit lehet ostobázni.:) Na de neked is kell az önbecsülés!

Jó volt olvasni a hozzászólásokat, jó látni, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nem szereti a kisgyerekeket. :D

Sajnos nekem még rosszabb, mert én nő vagyok, ráadásul 30 éves, szóval tőlem elvárják, hogy "anyatípus" legyek és elolvadjak minden gyerek látványától. Nincs amúgy bajom a gyerekkel, ha ott van a társaságban és más játszik vele vagy vigyáz rá. De azt utálom, amikor rám próbálják erőszakolni a gyereket, hogy fogjam meg (kisbaba esetén) vagy játsszak vele, beszélgessek vele (nagyobb gyerek esetében). Fogalmam sincs, hogy mit kezdjek vele és nem is akarom. Amikor meg kedvesen visszautasítom az ajánlatot, és rámutatok, hogy amúgy is ott van mellette négy anyuka, aki körberajongja, úgyhogy nem fog unatkozni az a gyerek, nem kell oda még egy ötödik is az én személyemben, akkor meg el vagyok mondva minden rossznak. Ki érti ezt?

Azt szeretsz, akit akarsz, te dolgod. Nekem nyóc.

Én a kis dugasz kutyákat rühellem, ha tehetem, mindig felrúgom őket a p*csába.

Csatlakozom.

Én sem vagyok oda értük.Az egyik válaszolóhoz hasonlóan engem is ingyen babysitternak használtak a rokonok (leginkább kamasz koromban volt ez nagyon idegesítő), mivel a legidősebb révén én majd biztosan elszórakoztatom, lefoglalom őket, míg ők nyugodtan trécselnek egymással. Hát, hogy én ezt mennyire untam...sokszor már kínomban bezárkóztam a szobámba. Lehet ez miatt is, de ha én meglátok egy gyereket, minél messzebb akarok tőle kerülni, nehogy rám sózzák. Hál'istennek, ma már nincsen gyerek a családban, max. ismerősöknél, távolibb családtagoknál, de egy gyors erőltetett mosollyal, "igen, tényleg nagyon édes" elterelő mondattal rövidre zárom a találkát.

Nem értettem soha, mire fel ez a nagy rajongás körülöttük, hisz pár év aztán megkeserítik az ember életét....brrr, a hideg kiráz.

Szóval nem vagy egyedül, sajnálom, hogy a szüleid ennyire nem veszik figyelembe az érzéseidet. Én a helyedben otthon maradnék, vagy egyszerűen teljesen figyelmen kívül hagynám a gyerekeket.

"rohadtul nem találok "zabálnivalónak" egy babát, úgyis felnő egyszer, akkor meg már nem lesz "cuki""

Sőt egyszer meg is fog halni, és az undorító felvizesedett hullájában kukacok fognak nyüzsögni. Undorító. Bezzeg erre nem gondol a szerencsétlen anyja. Minden csecsemőt ki kéne toloncolni az országból. Előre Lyobik!