Olyan nehéz felfogni, hogy nem szeretem a kisgyerekeket?

"én minél előbb le fogom szoktatni arról, hogy fölöslegesen beszéljen, hangoskodjon, visítson, rohangáljon, csapkodjon stb. Szerintem legelőször azt kellene valahogy megtanítani nekik, hogy legyenek csöndben, maradjanak nyugton, de ez eddig egy szülőnek sem sikerült, akikkel találkoztam"

:D:D:D:D:D

Annyira megértelek kérdező. Én konkrétan utálom a kisgyerekeket és ezt vállalom is, mégse vesz senki komolyan... Én tudom is, hogy miért és mikor utáltam meg őket. Még kisebb koromban, habár még én is gyerek voltam, de én voltam a legidősebb a kicsik között, ezért mindenféle családi rendezvényen, esküvőn, ballagáson, nekem voltak lepasszolva, hogy majd én elszórakoztatom őket, meg vigyázok rájuk. Na akkor megutáltam őket egy életre. A mai napig rosszul vagyok a sivalkodástól, kiabálástól, rohangálástól, a őrült hisztitől amit levágnak... Igyekszem kerülni őket ahogy tudom, de ilyenkor mindig úgy néznek rám az emberek, mintha gyilkos lennék.

Szóval nem, nem valószínű, hogy ezt valaha felfogják.

Én sem bírom a gyerekeket.

Nem tudok velük mit kezdeni. Nem vagyok olyan aki el tud lenni ilyen kicsikkel.

"23-as, neked mi bajod van? Beírtad az előtted levő válaszának egy részét utána meg ezt: :DDDDDD. Mire volt jó ez? Én egyet értek azzal a válasszal, meg elehet neleni a gyereket, csak akarni kell."

:D:D:D:D

Bejövök fetrengeni az ostobákon. De igazából csak fiatalok. Attól röhögni még lehet rajtuk, nem?:)

Vannak gyerekeim. Szeretem a gyerekeket.

Szerintem jó fejek.

Érthető, elfogadható amit mondasz. Ezért nem értenek meg téged mert tojnak a fejedre. Pont nem érdekli őket mit beszélsz. Fejükben van egy kép és olyanra próbálnak faragni téged.

Most komolyan, ki a francot érdekel, ki mennyi pontot kap? Kaptok ezért valami ajándékot, hagyjátok már ezt a hülyeséget.

Én is úgy voltam vele, hogy nem kedvelem a kisgyerekeket, nem voltam hozzájuk szokva, rokonságban nem nagyon voltak.

Aztán úgy hozta az élet, hogy iskolában dolgozok és kb. a 90%-át kedvelem. Mindenki egy-egy kis egyéniség és nagyon aranyosak tudnak lenni.

De sulis kor alatt annyira én sem kedvelem a gyerekeket, mert a legtöbb sajnos nincs megnevelve, ezt majd a sulitól várják el a szülők, tisztelet a kivételnek.

Ha nem kedveled őket, ne vetítsd ki mindegyikre, mert minden kisgyerek más.