Hogyan "koptassam le" finoman az unokatesómat?

Október végén egy barátnőjének súlyos autóbalesete volt, és múlthéten elhunyt. :(

Engem is nagyon megviselt, de őt meg totál kikészítette és azóta minden szabad percét velem akarja tölteni, mert fejébe vette, hogy hogyha nem vagyunk eleget együtt, engem is elveszít. Ezzel nem is lenne gond, de már túlzásokba esik. Ha nem vagyunk együtt, mert pl.suliba vagyunk, akkor minden szünetben felhív, hogy mi van velem.

Megértem, hogy milyen rossz most neki, de nem lehetünk együtt 24/24 órát. Nem akarok szívtelennek tűnni, de, hogy mondjam el neki, hogy nekem az eddig jól megszokott napi 1-2 óra közös program lenne a legjobb, mert néha a barátommal is szeretnék együtt lenni kettesben, meg ugye vannak más barátaink is, és őket sem kellene elhanyagolni?