Én reagáltam túl vagy szerinted is jogos volt?
Sziasztok.
1 hónapja hunyt el az édesapám rákban,nekem ő volt a példaképem,ő nevelt fel,mai napig mérhetetlen csapás
ez számomra. Az utolsó hónapokat kórházban töltötte,
bevittem neki az én első elég gyenge laptopomat,
ha bent voltam kérte,hogy csináljak róla képet,
és tegyük fel rá,vagy volt olyan hogy maga csinált,
és tette fel.
Ma arra jöttem haza a munkából,hogy sehol a laptop,
megkérdeztem édesanyámat,hogy hol van,azt mondta odaadta
bátyámnak,hogy a párja kislánya tudjon min játszani,1 hete költöztek ebbe a lépcsőházba ahol mi lakunk.
Én erre felháborodtam a képek miatt,tesóm visszahozta
a laptopot míg leszedem a képeket címszóval,kerestem
a képeket sehol,aztán megtaláltam a lomtárban,akkor
remegve kezdtem el zokogni,és ráordítottam a bátyámra,
mégis hogy képzelik ezt?
Azt mondja a kislány volt,mert megijedt a képektől,
én erre azt mondtam,hogy ide többet ne hozza azt a
gyereket,soha többet nem akarom látni,vagy hozza,
de akkor én megyek el itthonról.
Tesóm megsértődve elszaladt,majd édesanyámnak
panaszkodott a telefonba,hogy a gyerek hozzá
van szokva,hogy minden este lejön kicsit hozzám,
és anyához,most meg fent sírt,mert nem jöhet le,
és engedjek a kijelentésemből,de én megmondtam,
hogy nem,és órákig sírtam a szobámban,mert
mindig a szemem előtt volt a kép,amikor megláttam
a képeket a lomtárban...
Bátyám és édesanyám azt mondta túl reagálom,
és békéljek meg a kisgyerekkel,addig nem szólnak
hozzám.
Tudom,hogy hosszú,főleg ilyenkor,de most nyugodtam
le a sírásból,és nem hagy aludni a dolog,hogy
most kinek van igaza,és gondoltam megkérdezlek
titeket külső szemmel mit gondoltok,a válaszokat
előre is köszönöm mindenkinek.
22/L
A válaszokra is reagáljak:
A kislánnyal annyi a baj,hogy az anyukájával vidéken éltek családi házban,aztán most eléggé szokatlan még neki a lépcsőház,így mindig gépezne. A képekkel kapcsolatban pedig tényleg hibáztam,hogy nem mentettem le,de hát bevallom nektek,nem számoltam azzal,hogy elviszik a
gépemet,de a képeket mint írtam is sikerült megmentenem.
18as tesóm nem az napja,a kislány apja még a születésekor lemondott róla úgy tudom,arról viszont nem tudok,hogy tesóm látta-e éppen,hogy mit csinál a gyerek,mert eléggé
aktív kislányról van szó,belekezd valamibe,megunja,másba kezd,aztán visszatér az előzőhöz,de hát kisgyerek.
Látom sikerült félre érteni pár embernek a kérdésemet,
én nem ordítottam rá a kisgyerekre,tesómra ordítottam rá,
a kisgyerek nem volt jelen ekkor.
Illetve elmondom még azt is,hogy én mindenkinek hasznos értékelést adtam,még ha nem is tartottam annak,mert válaszoltatok nem tudom ki pontozott.
Szia 32es!
Ismét nem én pontoztalak le,ezt az elején megjegyzem,
sajnos látom van aki ebben leli az örömét.
Kérdésedre visszatérve,nem haragszom már a kislányra,
de az anyja elvitte vidékre,a gyerek állítólag nem
tud róla,hogy pár napja miket mondtam rá,habár tesóm
biztos elmondta az anyjának,és ő meg a gyereknek,mert
azóta azt hallom vissza,hogy miattam vitte el a gyereket,
tesóm megy ki holnap hozzájuk,hogy haza hozza őket,
megmondtam neki,hogy üzenje meg nekik,hogy sajnálom amit
mondtam,csak nagyon fájt a látvány,mivel közeledik
a kislány szülinapja gondoltam meglepem majd valami kis
ajándékkal,habár a kislány tudtommal nem haragszik,csak
az anyja,de remélem megbékél majd ő is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!