Miért keresi a családom mindig azokat a helyzeteket, amiért engem bánthatnak?
Már kicsi korom óta megfigyeltem, hogy a családom csak lábtörlőnek, illetve házi cselédnek használ. Ha segíteni kell valamelyiküknek, akkor jönnek hozzám, ezenkívül csak cseszegetni tudnak. Mára, 22 éves fejjel már megelégeltem ezt, de a költözés egyelőre nem aktuális, így meg kell tanulnom kivédeni ezt, különben az egészségem is rámegy erre.
Van egy húgom, akinek mániája, hogy mindent elszedjen tőlem. 1 éve kaptam egy kocsit, de nem az én nevemre lett íratva sajnos, de eddig én használtam. Most a szüleim csak úgy neki adták. 1 héten belül összetörte, százezres nagyságú volt a kár, de ma kellett volna nekem is és neki is a kocsi, és mégis neki adták, én meg oldjam meg máshogy, "ahogy akarom". Vagy ha pl veszek egy új ruhát, mivel elég drága és jó holmikat szoktam venni, hónapokig féltve kell őriznem őket, mert a húgom elviszi és vaterán eladja őket vagy mit csinál velük (de amint eltűnik, én azt többé nem látom). Minden mániákusan kell neki, ami az enyém. Mániákusan féltékeny rám, azért, mert én sokkal jobban tanultam, hamarosan lediplomázom, 3 idegen nyelvet megtanultam, dolgoztam külföldön, ezért van pénzem, van egy 3 éves, jól működő párkapcsolatom, neki meg semmije és senkije nincs, mer tcsak bulikkal töltötte a fiatalkorát úgy 12 éves kora óta és tipikusan olyan ember, hogy ahova ő lép, ott többé fű nem terem. 1 éve odaadtam neki a tökéletes állapotban lévő, lecserélt telefonomat, mert a sajátját elhagyta. Erre 2 hónap múlva látom az asztalán ripityára törve... persze még neki állt feljebb utána, a szüleink meg őt védik.
Mindig is én voltam a család fekete báránya, bármennyit is tettem le az asztalra. Mások mind büszkék rám és felnéznek rám, tisztelnek, de a családom csak bántani és lehúzni bír. Pl napi szinten bántják a háziállataimat, cseszegetnek, hogy a macska miért itt van, miért ott eszik, miért amott fekszik (még az is baj, ha az udvaron van). Mert tudják, hogy imádom az állataimat és ők az én támaszom, ezért megpróbálnak rajtuk keresztül bántani. Tesómat az ő macskájáért persze nem bántják, bármit tehet, sőt a szomszéd macskái is bejárhatnak kajálni, semmi bajuk vele, de az enyémet folyton terrorizálják. Vagy pl tudják, hogy a másik gyengém a nekem vett kocsi. Erre összetörették az idióta húgommal, pedig mondtam nekik, hogy én nem adom oda, erre azt kaptam a képembe vagy már 100x, hogy az nem is az enyém (persze ha fizetni kell utána, akkor az enyém...). És direkt odaadják a húgomnak, ha infarktust kapok is. Mikor pár hete megláttam összetörve, sírva összerogytam előtte, anyám csak röhögött rajtam, a barátom szedett össze. Egyszerűen imádják, ha bánthatnak. Mégis ezt hogy védjem ki? Mutassam azt, hogy én mindenre teszek rá és nem érdekel, mit csinálnak, hátha abbahagyják? Az a baj, hogy gyerekkorom óta ismerik a gyenge pontjaimat és már hiába titkálnám, addig feszítik a húrt, amíg el nem szakad (akár meg is ölnék a macskám).
Vannak bizonyos szülők, akiknek ha több gyerekük van, az egyiket valamilyen oknál fogva jobban favorizálják a másiknál, akármit is tesz a másik.
Ez a tipikusan ész nélkül való nevelés esete, az ilyen szülőket kötelezően elküldeném valamilyen nevelési tanácsadásra...Kanadában van ilyen, itthon is bőven időszerű lenne bevezetni.
Lehet, szüleidnek rosszul esik, hogy több, meg jobb szeretnél lenni, mint ők, ezért ahol tudnak, beléd kötnek.
Ilyen verziót is láttam már, egy ismerősöm(kedves nő, tanár) utálják a szülei, és mindenben a húgának adnak igazat, aki 30 éves korára a postáig vitte, hogy ott pakolja a csomagokat. Egy modortalan bunkó, elkényeztetett kis valaki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!