Idegesítő rokon kislány. Én érzem csak így?

Nem mindenben értek egyet veled.

A gyerek természetesen viselkedjen udvariasan nemcsak az egy generációval idősebb rokonaival, családtagjaival, de a vele egykorúakkal is. Tehát a beszólogatásain én is fennakadnék.

Azzal viszont nagyon nem értek egyet (én, az 51 éves boomer!), hogy a gyerek ne szóljon bele a felnőttek beszélgetésébe. Van sok dolog, ami eleve nem érdekli, abba nem fog. Ami viszont érdekli, nyugodtan szóljon bele, mondja el a véleményét, vagy kérdezzen bele, ha ő nem érti azokat az emberi/társadalmi viszonyokat, amiket a felnőtt ember már igen. Ha csacsiságot mond, akkor röviden elmondom neki, miért nem működik az, amit ő gondol, de nem küldöm el és nem várom el, hogy kussban legyen.

Olyan előfordult már, hogy este a feleségemmel röviden meg akartunk valamit beszélni, és nem akartuk, hogy a 8 éves kislányom folyton belekérdezzen és megakassza a beszélgetést. Akkor elmondtuk neki, hogy ha akar, bent maradhat (mert szörnyen kíváncsi természetű :D), de olyan a téma, amiben ő sok dolgot nem fog érteni és nincs időnk neki elmagyarázni, mert hétköznap este van, mihamarabb túl akarunk lenni rajta. Utána esetleg megkérdezheti, amit nem értett, és akkor kettesben elmagyarázom neki.

És igen, ha a gyerekek jelen vannak, akkor mi sem beszélünk bizonyos témákról, mert hallja és ha nem is kérdezne bele, de agyalni kezdene rajta. Ebben nem tudom, mi a különös. Pl. nem beszélünk a bulvársajtóban olvasott, az egész országot felkavaró gyilkosságokról, öngyilkosságokról, pedofil bűncselekményekről stb. Mert nem akarjuk a lelkét terhelni ezekkel a szörnyűségekkel. Szerintem neked nincs gyereked, azért nem érted meg ezt.

Igen, gyerek elott nem beszelunk olyan dolgokrol, amit nem akarunk hogy halljon. Tinik elott se. Nyilvan en szulo vagyok, nekem ez mar az alap, te lehet nem gondolsz igy bele, de a parodnak van igaza.

Egyebkent persze, a tobbi jogosan zavar. De gondolom nem eltek egyutt, igy nem kell sokaig elviselned, egyik fuleden be, masikon ki. Ha a szulok igy nevelik, ezzel egyszeruen nem lehet mit kezdeni.

Manapság nem ritkák a különféle mentális sérülések, gondolok itt olyan születési eltérésre, amiről sem a gyerek, sem a szülők nem tehetnek.

Attól persze nem lesz kevésbé irritáló az ilyen viselkedés.

Sajnos a különböző fórumokon is össze lehet futni olyan felhasználókkal, akiknek láthatóan "problémái vannak", értetlenkednek, trollkodnak másokat néznek hülyének és egyszerűen nem véd meg tőlük senki.

Sőt, aki panaszkodni mer ellenük, még azt törlik a végén.

Nekik szabad bosszúságot okozni másoknak, de más nem teheti szóvá, hogy kapjon már a fejéhez, ez nem normális, amit művel.

Ha értelmes dolgokat mond, akkor szóljon hozzá. Ha szándékosan csak hulyesegeket, akkor maradjon csendben vagy szorakoztassa magát mással.

A kamaszok egyik tulajdonsága, hogy idegesítőek. Tuti te is az voltal, csak mar nem emlekszel :D

Mi az a halál titkos dolog, amit nem hallhat?? :D Nagyon érdekelne.

Amúgy engem se zavartak el, ha a szüleimhez vendég jött és beszélgettek. Hallottam én mindent, pénzügyeket, terveket, problémákat, politikát. Épp csak a hálószobatitkokat nem. Nem értem miért ne hallhatná. Legalább nem csak a baromságokat olvassa/nézi a neten, még a véééégééén lesz egy kis pénzügyi tudása is talán.

Én sem szeretem az olyan szituációkat, mikor szeretnék egy emberrel beszélni, de helyette a gyerekével kell foglalkoznom, mert magával rángatta.

Nehéz az egész, mert a szülő nyilván nem tudta hova rakni/szocializálni szeretné, de közben nem minden ember vevő arra, hogy a gyereket szórakoztassa, a gyerek meg pont most alakulgat, tanulja, hogy hogy viselkedjen és csiszolódik a világképe.

Engem anyám mindig kizavart a szobámból, ha bármilyen vendég jött és egyszer még sikerült azt is mondania, mikor felvetettem, hogy ez engem borzalmasan untat, hogy nem érdekli, üljek a sarokban és mosolyogjak...

Én kerülöm az ilyen szituációkat és ha valakinél ezt csak úgy lehet, hogy elhanyagolódik a kapcsolatunk, akkor ez van.