Hogy kezelitek, viselitek, ha egyik oldalról sincs család, csak te vagy meg a párod a gyerekeitekkel?
Egy viszonylag nagy családban voltam kisgyerek, több testver, unokatestvér, rokonok, de a szüleim válása után nagyon eldurvult a helyzet, apam lelépett, anyám kontrollmaniás, idegbeteg, bántalmazó szülővé vált, borzalmas gyerekkorom volt 5-6 éves korom utan. 18 évesen leléptem, aztán a kapcsolat is megszakadt idővel, mert tovabbra is csak a bántás ment, így nekem lényegében nulla kontaktom van a családdal évek óta. De előtte se tartottuk igazából a kapcsolatot, évi 1-2 kötelező ünnepben merült ki és ennyi.
A férjem családja sem százas, anyukája az egyetlen normális ember, apósom lassan leépül, es igazából nem jön ki senkivel a kötekedős természete miatt. A ferjem testvérenek komoly pszichéa problémái vannak, fél éve már látni se láttuk, nem is szívesen engednénk a gyerekek közelébe, ahogy viselkedik, amiket mond.
Szóval itt vagyunk ketten a férjemmel és igazából az ő idős szülein (akik nemigen lesznek sokáig már) kívül semmi rokonság. Nulla. A gyerekeinknek se egy nagynéni, nagybacsi, unokatestvér, senki. A szülinapokon, karácsonyokon is csak mi vagyunk.
Olyan nehéz ezt elfogadni, pláne, mert a környezetemre nem ez a jellemző. A szomszédaimnal pl.tök jök a családi kapcsolatok, folyton megy nyaron a családi bogracsozas, ivás, medencézés, zene, jó hangulat. Nagy szülinapok a gyerekekenk, most mennek karácsonyozni mins családilag. A barátnőim is. Rokonokkal járnak nyaralni csoportosan.
Mi meg itt vagyunk mindig egyedül, magunkban :/ Bánt, fáj, és úgy erzem, a gyerekeim ia sokat veszítenek ezzel.
válasza:
válasza: válasza:kérdezö ti vagytok egy család mindenki más rokon .
pl én örülök hogy ünnepeken csak ėn a férjem és 3 gyerekünk van .
kiråndulunk játszunk kirándulunk .
válasza:"kiråndulunk játszunk kirándulunk"
Oké, de mi az év másik 360+ napján is együtt vagyunk négyen.
válasza: válasza:Járjatok össze barátokkal, akár karácsonykor is, ha ráérnek. Ha nem, akkor előtte vagy utána, az ünnepeket meg együtt töltitek nyugiban. Legtöbb ember erre vágyna, de nem tudja megtenni.
Illetve az év többi napján is lehet barátokkal szórakozni.
válasza:Fú milyen családja lehet itt egyeseknek, hogy csak a problémát látják bennük... :)
Mi nagyon szeretjük a családunkat, jó és közeli a kapcsolat, de egy picit nekem is fáj a lelkem, hogy nem nagy, népes családunk van. A férjem részéről konkrétan csak az anyukája van, aki már nagyon idős, az én oldalamról is csak egy maréknyi ember. Én unokatesókkal bandázva nőttem fel, szomorú, hogy az én gyerekeimnek ez nem adatik meg. Ugyanakkor azt igyekszem értékelni amink van, ezen felül pedig a barátainkkal járunk össze sokat. Velük grillezünk, medencézünk, nyaralunk, mert egyrészt tök jó buli, másrészt a gyerekeinknek is jobb, hogy többen vannak és nekünk is, mert lefoglalják egymást. :D
Szóval igyekszem arra fókuszálni, ami van és ami jó, nem arra, ami ellen nem tudok tenni. Hiába keseregnék, hogy de jó lenne nagyobb család, az nem lesz. Ezt az energiát bele lehet fektetni inkább a baráti kapcsolatokba, mert bizony nem egyszerű úgy összehozni mondjuk egy közös hétvégés kikapcsolódást, hogy 3-4 család ott tudjon lenni, de megéri. :)
válasza:"Fú milyen családja lehet itt egyeseknek, hogy csak a problémát látják bennük... :)"
Nem kívánom neked, hogy ugyanazokat át kelljen élned, mint nekem gyerekként, hogy az apám a szemem láttára verte állandóan anyámat, mindig kötekedősre itta magát és ha végre kiszakadtam ebből a környezetből, akkor a nagybátyám a kezembe nyomta a farkát, hogy verjem ki neki (ekkor voltam hat éves). Kíváncsi lennék arra a helyedben, hogy egy ilyen családban te mi jót vélnél felfedezni!? Mesélj kérlek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!