Megtűrt ember vagyok csak ugye?
Nem is tudom hogy konkrét választ várok vagy inkább csak panasz.
Nekem nincs családom sajnos, egyke gyerek vagyok. A szüleim még gyerekkoromban meghaltak.
A nagyszuleimmel éltem de mindig olyan hidegek voltak velem.
Mikor megismertem a ferjem úgy megorultem, mert nála olyan jó összetartó család van. Azt éreztem hogy én is szívesen lennék ennek a része.
De valahogy nem igy alakult. Anyósommal és a férjem hugacal is próbáltam kapcsolatot kialakítani de nem sikerült. Úgy érzem hogy megturnek, nem bunkok meg semmi de nem is szeretnek.
Többször hívtuk meg a férjem hugat és a társát hozzánk ebédre de ők minket soha. Közben a társa csaladjat többször meghivjak.
Anyosommal se olyan a kapcsolatom. Én mindig sok mindent kerdeztem tőle, tanácsokat is, érdeklődtem felole. Ezt fordítva soha. Ajandeknal is én mindig ugy figyeltem hogy olyat adjak ami a masikst erdekli. Sajnos vissza olyanokat kapok amiket annak ad az ember akit nem ismer(tusfürdő, bogre, agybemu, konyharuha ilyenek.
Nem tudom tovább ragozni. Tudom hogy önbizalomhiányom is van, megfelelesi kenyszerem. De másban biztam és reméltem , hogy én is egy összetartó család tagja lehetek ahol szeretnek és figyelnek rám.
Végül is leírtad a diagnózist. Ha a szeretetet nem kapja meg időben a gyerek, akkor nem tudja, hogy az mi és kifejezni sem tudja. Az emberi beszédre mondták azt valamikor, hogy ha valaki 6 éves koráig nem tanul meg beszélni, akkor már később nem lesz képes megtanulni.
Ettől persze még normális ember lehetsz, csak valóban az a valószínű, hogy túlságosan szeretet-éhes vagy és ez mások számára sokszor kiérződik a viselkedésedből, amit ők tolakodásnak tekintenek. Kevesebbet kell elvárni másoktól és nem szabad mérlegelni az adok-kapok dolgot sem. Attól, hogy Te figyelmes vagy (vagy akarsz lenni), a másik még nem lesz figyelmes, csak olyan, amilyen valójában. Furcsa az a mondatod is, hogy "reméltem , hogy én is egy összetartó család tagja lehetek"... Mi adott okot reménykedésre ? Nem minden család összetartó, nem minden családban látható és érezhető, hogy szeretik egymást a családtagok. A családi összetartozás még nem jelenti a valódi szeretetet, ami ténylegesen a segítésben, támogatásban nyilvánul meg és nem a családnév azonosságában.
De csak velem nem figyelmesek. Más rokonnak, családon belül is például az ajándékozás nem úgy megy mint felém.
Ok többen(anyosom, a ferjem húga, a ket unokatestver lany ők elszoktak menni csajos programokra. Engem soha nem hivtak. Egyszer mondtam hogy én is szívesen mennék velük legközelebb azóta se hivtak.
Senki nem nyit rendesen felem nem is kerdeznek semmit rólam.
Nem család potlekot akartam hanem egy ilyen osszetarto család része lenni. De csak kivulallo lettem.
A ferjen többször mondta hogy beszel anyósommal. De en nem akarom. Probal nyugtatni hogy biztos nem így van, de ő is latja hogy csak velem ilyenek.
De en nem akarom hogy beszeljen a
#6: persz, hogy az anyós elmegy programra a lányaival és az unokahúgaival, de Te a MENYE vagy!
Nagyon kellemetlen lehet, ha így meghivatod magad.
Igen, arra szamitottam hogy mivel a menye vagyok en is mehetek.
A ferjem kis occsenek a kis baratnojet is volt hogy elhivtak mar.
Jó, persze, "csak" a menye itt többek szerint.
Ettől függetlenül azt mondom, hogy elég türhő viselkedés, nagyon kirekesztőek, esélyt sem adnak a kérdezőnek.
Kérdező, én hagynám a francba. Viszont nem is b..sznám ott az időmet náluk, max egy évben egyszer, ha muszáj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!