Más is érzi úgy rokoni látogatáskor, hogy egyszerűen ég és föld vagyunk, ha nem lennénk rokonok, talán nem is találkoznánk? Stressz az egész ünnepi pofavizit.

Kötelező? Nem.

Én nagyjából 8 éve nem járok semmi ilyesmire, ünnepekkor meg főleg nem.

Otthon maradok, készítek valami ételt, amit kívánok és szeretek, elmegyek kirándulni vagy egy megnézek egy random várost, ahová már el akartam menni.

Télen korcsolyázok vagy az erdőben túrázok - a család meg pofaviziteljen egymásnál, én nem vagyok kíváncsi a műmosolyra, amiről ezek szóltak mindig is.

Gyerekként nyilván cipelik az embert, meg amíg megalkuvó és képtelen nemet mondani - mint mellesleg az ide írogatók 99%-a, addig szívatja magát ilyenekkel.

33 múltam, amióta elköltöztem végre, igyekszem kerülni az ilyen családi húsvét, karácsony, szülinap, miegymást.

Részben mert messze élek, és nem ilyenre akarom ellőni a szabimat, meg mivel messze élek, 2-3 napos ottalvásos móka lenne, az pedig kizárt.

Én is így érzem. Úgyhogy nem is megyek, max esküvőre meg temetésre, de azokból is hagytam már ki.

Bennem 0 megfelelési vágy van, így nem zavar, ki mit gondol. De amúgy én azt vettem észre, hogy a rokonok eleinte kérdezgetik, miért nem mentem, aztán felhagytak vele. A részükről is csak formalitás volt szerintem ez. Én veszem, hogy mindannyiunknak szívességet tettem azzal, hogy én tettem meg az első lépést :)

Én sem látogatok, és engem sem látogatnak szerencsére.

Volt ilyen időszak amikor elvárás volt, elég is volt. De ehhez nyilván nagy leegőt kell venni és szembe menni a forgalommal, sajnos.