Mit tennének a helyemben?
Keresztény családban nőttem fel, de nem ilyan kereszténynek mondjuk magunkat de amúgy semmi családban, hanem egy olyan családban ahol mindenki jár hétvégén templomba(baptista) meg komolyan veszik az egészet, és próbálnak istennek tetsző életet élni stb. Biblia szerint. És elvárják tőlem ugyan ezt. Nem mint lehetőség van ez felkínálva nekem, hanem kb hogy ez a kötelességem. Lenézik és leszoljak, megvetik azokat az embereket akik "világi" életet élnek. Nekik csak egy út van és az az, hogy valaki eljár a templomba meg olvassa a bibliát meg az szerint próbálja élni az életet és aki nem így teszi az egy szar meg majd megy a pokolra stb.
Nagyon kétszínű emberek amúgy, mindegyikrol tudtam meg olyan dolgot már hogy én csak pislogtam, hogy keresztény ember tényleg tesz ilyet? Miközben másokat leszolnak stb.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nekem eszem ágában sincs ilyen életet élni, semennyire és anya ugyan már nem él, de apa is ilyen sajnos és persze tudom róla, hogy ő sem egy szent, fiatal korában meg főleg nem volt az, de lényeg, hogy én 21evesen nem merek elmenni haverokkal bulizni esetleg inni néha, nem minden hétvégén, hanem neha. Mert félek attól, hogy mit fog gondolni rólam a család, de főleg apa. Vagyis igazából tudom, hogy mit fog gondolni, azt hogy egy szar vagyok és szegyell engem stb. Mikor bátyám aki már nem itthon lakik ment el buliba akkor pont nekem beszélte ki hogy ilyen szánalmas dolog, hogy iszik meg majd alkoholista lesz belőle stb. És az a baj, hogy nem is áll meg ennyivel hogy esetleg megbeszeli szűk családi körben, hanem elmondja a keresztény testvéreinek is meg stb. És k_rva szar érzés, hogy állandoan attól kell fosnom, hogy a család megvet engem meg leneznek és majd jönnek a kellemetlen kérdéseik meg stb. Dolgozom jelenleg és a fizetesembol egy szerintem egész szép összeget adok is apának minden hónapban. Nem hozok haza senkit, nem iszom itthon, nem megyek minden hétvégén bulizni, csak néha néha és csak jó lenne, ha nem lennék ez miatt egy szar...mert nekem a biblia meg isten meg stb. Engem ezek a dolgok kicsit sem érdekelnek, teljesen hidegen hagy, sőt inkább ellenszenves az egész, soha nem lesz belőlem keresztény ember és ez a családnak nem tetszik. Nem szeretnék itthonról elköltözni, sokat gondoltam már erre, de nem feltétlen tartom ezt jó ötletnek, mert van egy németjuhász kutyám akit nem akarok itthon hagyni, főleg hogy apa amúgy nem nagyon foglakozik vele. Na mindegy elég hosszú lett, de nem tudom mit kéne tennem, nem akarom megfelelési kényszerben leélni az életem.
Én keresztény embernek tartom magam, de a családod hozzáállásával nem tudok egyet érteni. Amit ők képviselnek az nem az igazi hit.
Amit tehetsz elköltözöl, mert más különben családod teljesen tönkretesz. A kutyusodat megtudod oldani úgy vele együtt kóltözöl vagy rendszeresen látogatod. Mert ha "feláldozod" magadat úgy "tönkre" mész, hogy nem fogsz tudni kutyával foglalkozni. Egy szóval te esetedbe nincs más megoldás csak a költözés.
"Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!"
(Préd. 11:9)
Mondd meg, hogy nem azért adta az Isten a szabad akaratot, hogy ők Rá hivatkozva elvegyék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!