Normális, hogy így lemorzsolódtak a családtagok?

"Sosem értettem hogy minek erőltetik a rokonok közötti kapcsolattartást"

Normális családban unokatestvérek is jóban vagyunk egymással...

Szerintem az emberi elme valahol ilyen, idővel elkezdi "törölni" magából az embereket és felül írni őket, ha nincsenek közös élmények, közös célok, vagy bármi ami össze tartja őket.

Nagyszülők halála után vettem észre azt ami előre borítékolható volt. Többet nem jártak össze a rokonok. A nagyszülők voltak a "semleges zóna" a "közös pont" egy csomó, kvázi idegen embernek. Aztán ahogy ez megszűnt, úgy szétszéledtek a rokonok is.

Apám halott, anyámmal én is szinte nem is beszélek. Valahogy eltávolodtunk, kialakult mindkettőnknek a maga élete, és idegenek vagyunk egymásnak. Eltelnek hetek, hónapok úgy, hogy eszembe sem jut.

A testvérem az egyetlen, akivel tartom a kapcsolatot, rajta azt látom, hogy hiányzom neki és boldogabb lenne, ha többet lehetnénk együtt. De azt is látom, hogy idővel ő is megtalálja a helyét nélkülem, párja van, lassan gyereke, családja, barátai, megvan a maga élete.

Szerintem a közösségek akkor voltak erősek, amikor az emberek jobban egymásra voltak utalva.

Gondoljunk bele, régen a faluban/családban volt a kovács, akitől szerszámot szereztem, a kőműves, aki segített építeni, a cukrász, aki sütött az esküvőre. A rokonokat pedig össze lehetett hívni, ha kellett segítség. És ez az adok-kapok ment oda és vissza is.

Manapság erre több okból nincs szüksége az embernek:

Meg tud venni / rendleni szinte bármit. A kalapács akciós a lidlben.

A zöldséget/gyümölcsöt szintén megveszem a piacról, boltból, nem kell földet művelnem, sőt már földem sincs, mert eladtam. Emiatt a föld megműveléséhez sem kell összehívni a rokonokat segítségnek.

A házat már nem mi építjük, hanem a kivitelező, akitől megveszem.

Ha bármivel gondom van, akkor panaszt teszek, reklamálok, mert a jogszabályok megvédenek. Így a szolgáltatás, termék nem egy emberhez kötődik, mint régen, akikkel jóban kellett lenni, hanem ha valami nem jó, bármikor lecserélhetem, és ne is lássuk egymást.

Emiatt az emberek ma már nincsenek annyira egymásra utalva, mint 50-100-200 éve.

Így a családi terep én úgy látom, hogy átalakult egyfajta vetélkedéssé, ki vitte többre, kinek mije van.

A véleménybuborék szintén probléma, vagyis ha egy kérdésről, jelenségről csak egy aspektusból szembesülök (híroldalak), emiatt az ember ma már simán megsértődik, ha a véleményét megkérdőjelezik.

Faxa XX. század után mit vársz, ha a II. VH óta módszeresen rombolják le a családokat, a politika befurakodott mindenhova, állandóan hergel valakit valaki ellen, pl. időseket a fiatalok ellen, a középkorúakat, a különböző rasszúakat, stb.? Mert bizony ez történik, a családokat egymás ellen hergelik.

Meg hát a vérségi kötelék bizony nem jelent semmit.

Nem mivel ninc smár birtok amit meg kell védeni, mideki adózik, minenki csak munkából szerezhet pénzt, és mindnkit a tévé szórakoztat vagy a média, az oktatási rendszer meg oktat és nevel.

Kiszorítják az érdekeket ami az embereket összekötné.

Az emberek 100%-a manapság már jobban bízik az informatikai eszközeiben mint a saját élettársában, vagy könyvelőjében.