Nem bírom elviselni az unokatesóm viselkedését, mitévő legyek?

Gyors leírom a családfát. Apai nagyszüleim részéről van egy tesvérpár, akik jobban tartják a kapcsolatot a nagyszüleimmel. Ez az édesapám és bátyja, aki a keresztapukám is. Nekik van egy lányuk, és vagyok én lány. Pár hónap elcsúszással születtünk.

Én rengeteg időt töltöttem a nagyszüleimnél. Mikor kicsi voltam, már akkor is minden hétvégét náluk töltöttem. Nem mondom hogy sokat, de ssgítek nekik. Én kolis lettem, így már nem megyek hétvégente ottaludni, viszont minden pénteken miután hazaértem átmegyünk hozzájuk picit beszélgetni.

Unokatesóm akkoriban havonta vagy kéthavonta látogatta a nagyszüleimet. Azóta 19 évesek lettünk és ez redukálódott arra, hogy csak akkor megy át, mikor valamit ünneplünk, de akkor se mindig.

Unokatesóm gimibe járt, így idén végzett a sulival. Ballagásra elég szép summát kapott. Mellé mamámtól kapott egy olyan kérdést, hogy miért nem megy hozzájuk, miért nem hívja fel őket. Erre kapott egy olyan választ, hogy "érettségire készülök, stresszes nekem ez az időszak". (Igaz, előtte se kereste őket soha.)

Én is idén érettségiztem. Az unokatesóm fel volt mentve matekból, hittanból(csak szóbeli van) médiából(projektmunka), töriből, nyelvből(előrehozottan leérettségizett) meg magyarból vizsgázott. Tehát gondolhatjátok mennyi tanulnivalója volt.

Én készültem emelt nyelvre, emelt szakmaira, törire, matekra, és magyarra. Mindemellett rendszeresen, ugyan úgy látogattam őket. Mellette jogosítványt csináltam.

Szóval megkapta a ballagási ajándékát és azóta nem is találkozott a nagyszüleimmel. Kivéve, mikor születésnapja volt. Minden előjel nélkül megjelent mamáéknál (kicsit sem átlátszó), illetve nálunk is. (Mondanom se kell, hogy hozzánk talán évente egyszer eljön, vagy esetleg mamáéknál összefutunk karácsonykor, de nagyritka, de azért is könyörögni kell,hogy úgy legyen összehangolva a lépés. És akkor is késnek órákat, hogy csak zabálni kelljen menni, mi persze ott vagyunk 10 körül, mert a mama megszakad a sok sütésben, főzésben.) Majd megkérdi tőlem, hogy nem gondoltam volna, hogy jön. (Gondoltam magamban, de. Gondoltam hogy fogsz jönni, hisz szülinapod van..)

Ezek az idegesítő, undorító tulajdonságokhoz még társul, hogy van egy k...vaneveletlen kutyájuk, akit mindenhova cipelnek. Karácsonykor besz.rt a nagyszüleim szobájába, mert egész nap bent volt a lakásba és nem vitték ki. A kajánál kuncsorog (a kuncsorgós kutyákat fel tudnám rúgni. Nekem is van kutyám, imádom a kutyákat, de kajánál ne kuncsorogjon. Undorító. És ez csak nevelés kérdése), ebédnél beleül az ölébe az embernek és addig ugat míg nem kap kaját, emellet ráteszi a mancsát az asztalra meg a fejét. Épphogy a kajába nem nyal bele. Ha rászólok, nyilván én leszek az állatgyűlölő.

A nagyszüleim régimódiak. Nekik súrolja nagyon az ingerküszöbüket a benti kutya, hát még ha az asztalon táncol. De nem mernek szólni, hogy a dögöt hagyják otthon, mert akkor még ennyit se fognak jönni.

Írtam egy hete az unokatesómnak az egyetemmel kapcsolatban hogy milyen. Meg se nézte. Egy válaszra nem méltat.

Egy szóval undorító. A pénzt azt lekarmolja, ajándékot soha senkinek nem vesz, de ő elvárja az ajándékokat.

Mi tévő legyek? Hiányzik a normális énje, mert nagyon jókat el tudtunk beszélgetni, de egyszerűen felmegy bennem a pumpa mostanság, ha róla van szó.

Idegesítő, kicsinyes és egyszerű.

Mi a véleményetek erről?

Én csak a mamáékat sajnálom nagyon. Durván ki vannak használva általa.

Bocsi a regényért 😅