Önző lennék ha neha nem veszem fel a telefont?

Nagymamam es anyukam egyutt el. En 230 km toluk.

Nagyim demens, folyamatosan kesziti ki anyukamat, egyre rosszabb a helyzet,anyukam egeszsege ra megy erre a helyzetre. Oregekotthonaba hosszu a lista szoval varni kell.

Mindennap beszelek anyaval telon, mindig csak ugyanarrol beszel 10 percen keresztul,hogy mit mondott/tett a nagyi. Megertem hogy jo megbeszelni valakivel de mar mindenkivel errol beszel. Ha nem o hiv fel panaszkodva, akkor nagyim, sir 10 perceket telefonba hogy neki mennyire rossz.

Anyaval naponta tobbszor telefonalok, de mindig ugyanaz a tema. Vagy az hogy epo mennyi a vernyomasa mennyire vitte fel neki az idegeskedes.

Tanarkent dolgozom volt hogy ora kozben hivott hogy epp mi tortent. Nem vihetnem be orara a telefont, de szorongok ha nincs nalam mert mi van ha epp baj van otthon es nem tudok rola.

Nagyon sok ez mar. Munkabol haza esve anyaval telefonalva ez fogad, a sok gyerek utan (iskolaidoben) amikor mar csak nyugira vagynek. Tanacsokkal latom el, de ujat nem tudok mondani, es neha ugy erzem hogy o meg nem probal semmit tenni a helyzet ellen.

Imadom szeretem oket. De parkapcsolatom van, egyutt elunk. Nagyon sokszor van, hogy ezek a telefonhivasok,panaszkodasok annyira felidegesitenek hogy a duhomet a paromom vezetem le aki semmirol sem tehet megis azt kerem tole duhosen hogy hagyjon beken!

Nekem ez a helyzet nagyon faj ami otthon megy. Ket hozzam legkozelebb allo szemelyrol van szo.

Egyszeruen belefaradtam.

Sokszor inkabb nem veszem fel a telefont. Mert tudom a panaszkodas menne.

( de hogy barmelyik megkerdezne es velunk mi ujsag, hogy vagyunk, az nem)

(Igen, en irtam mar ki nagyimmal kapcsolatban kerdeseket)

29/L