Anyósomék szerint mi visszük túlzásba, más,hogy oldotta ezt meg? Harag nélkül?
A sógorom gyerekei folyton tönkre tesznek nálunk mindent. A sógornőm meg végtelenül higgadtan nézi, max annyi, hogy oda szól, hogy nem szabad a kis kölyök vissza kiabál hiszti kísérettel, hogy de! és ennyi, folytatja.
Szét törik a gyerekeim játékait, cibálják a konyhabútor ajtaját,a mosogató gép gombjait nyomkodják, az edényeket kipakolják a nappaliba, a kép kereteket eltörik, az albumot szét cibálták az anyjuk meg csak kiveszi kezükből az össze gyűrött fotót és a földre dobja. Megmondtuk, hogy a nappaliban nem ehetnek a gyerekek erre fel a kis kölyök kiverte a hisztit, hogy ő ott akar pudingot enni,mire az anyja azt mondta mosolyogva " nem fogsz bírni vele" mondtam, hogy biztos nem ha az enyémeknek nem szabad a saját házukban nekik sem. Erre fel a kis gyerek csak megette a pudingot a nappaliban és a vadi új kanapéba bele is törölte.
Akkor mondtam, higy most haza kell mennieük, majd akkor jőjjenek ha megvannak nevelve a gyerekeik.
Anyósom hív,hogy kidobtam a menyét meg az unokáit,csak mert szépen játszottak (tudja milyenek nála is ezt művelik) Nem tudom elfogaadni,hogy játszanak a gyerekek mert az enyémekkel milyen szigorúak vagyunk, nem hagyjuk, hogy gyerek koruk legyen. A gyerekeim nagyon jól el vannak, érdekes a tesóm gyerekeivel nincs ilyen baj, a tesóm azonnal szól és a gyerek ha nem is egyből de szót fogad. Ugyan így az enyémek is, nem állítom, hogy hibátlanok és nem tesznek "huncutságot" de azt igen, hogy tudnak viselkedni és nem verik szet a házat.
Most mindenkinek úgy adják elő,hogy én vagyok a szívtelen mert "kidobtam a kis árvákat"
Hagynom kellene, hogy amiér megdolgoztunk más gyereke szet szedje, az én gyerekeim pedig azt nézzék, hogy más megteheti az otthonunkban amit ők nem?
Gyerek voltam, mikor uncsitesómék felküldték a szobámba a pár éves gyereküket, az meg a DIY csillámos függönyömet letépegette s még élvezte is.
Az óta se játszottam vele, s a szobámba se engedem be csak úgy a gyerekeket.
Neked ez felnőttként nem megy?
Ilyen nalunk is történt.
En megoldottam:
Odamentem es szóltam:
Oda nem szabad mászni.
Ha megis rámászott(pl az agyra ugra-bugrálni)-akkor odamentem es szoltam : itt nem szabad es levettem az agyrol.
Ha mashoz nyúltak:
Kerem ide azt nem szabad. Ha nem adja:kiveszem a kezéből.
Nem hokusz-pokusz.
A feleségem és a testvére nagyon elvoltak nyomva az anyjuk által.legyen az elég,hogy
folyton sajnáltatta magát meg lelkileg zsarolta őket....
Persze,hogy zavarja meg oda-oda szólt ő is a gyerekeknek,de nagyon halkan kb.nulla tekintélyel...
Lényegtelen az ő hozzá állása én ismerem a személyiségét, nagyon konfliktus kerülő, de tudom ugyan így van ő is,milliószor volt olyan, hogy már az is bántotta, hogy tudja, hogy jönnek és ez vár a házra
Itt annyi a gond,hogy nem értik mi a problémánk a gyerekekkel hiszen csak "gyerekek"
A gyerekekkel nincsen baj a viselkedéssel van baj meg a neveletlenséggel
A szülők elott kell raszolni a gyerekre
Ne zavarjon teged
Ha szemtelen akkor megmondod hogy figyelj igy nem viselkedunk,ha nwm tetszik akkor nem johetsz hozzank tobbet. Ennyi
En is raszoltam a tesom gyerekere.
Sot a kezebol is kivettem a jatekot mert az en gyerekem kezebol rantotta ki es sirt.
Odamentem es az anyja sze lattara kivettem a kezéből es mondtam: neked sem szabad elvenned tőle.
Az anyja nezett nagyokaf, szolt is erte, de mondtam hogy az en gyerekemmel ha igy viselkedik en meg fogom védeni a gyerekem
Es problema megoldva :)
A tisztán látás érdekében írom csak le, hogy nálunk nem igazán találnak filléres dolgokat.
A saját "otthonukkal" ellentétben.De tényleg nem ez a fontos a sztori szempontjából.
Nem akartam leírni,mert nem vagyok rasszista, de a sógorom felesége cigány származású, de kb.az a fajta akikről a sztereotípiákat alkották. (Lepedő az ajtón, "jó van az úgy" hozzá álással) Nem lényeg a származása, mert tudom nem amiatt van.
(Van néhány nagyon régi c. származású barátom normális értékredel, teljes élettel és ugyan ilyen kollégáim is.)
'Itt annyi a gond,hogy nem értik mi a problémánk a gyerekekkel hiszen csak "gyerekek"'
Nem volt épp ennyire durva a szituáció, de emlékszem, 9-10 éves voltam, tesóm három évvel idősebb, amikor az akkor 3-4 éves unokatestvéreink minden alkalommal hatalmas kupit csináltak a szobánkban, amikor hozzánk jöttek. Rámoltak, mindent szanaszét hagytak, olyan is volt, hogy eltörtek egy játékot. Mindenki (szüleik, mi szüleink, nagyszülők) azt mondták, hogy ők még kicsik, nem kell haragudni rájuk, majd mi elpakolunk utánuk. Na igen, emlékszem, mennyit kellett pakolgatni utánuk, konkrétan úgy nézett ki a szoba a távozásukkor, mint özönvíz után. Utáltam, ha jöttek hozzánk, mert tudtam, hogy megint ez lesz. Ez azért olyan 6-7 éves korukra megváltozott, akkor már megértették, hogy ha valamivel nem játszanak, azt tegyék vissza a helyére, bár szerintem jóval korábban is megértették volna, ha nevelték volna őket. Tesóm gyerekei már sosem csináltak ilyet, őket rendesen nevelték. Fura, hogy egy 7 éves nem látja át, hogy ez mennyire gáz, pláne ha rá is szólnak, de persze sokkal inkább a szülők nemtörődömsége az oka.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!