Az idő tényleg segít elfogadni, hogy karácsonykor bizonyos családtagok már nincsenek velünk?

A gyerekemet és az apukámat vesztettem el karácsony előtt ugyanabban az évben. Sose fogom elfelejteni őket vagy túl tenni magam a dolgon de az ünnepnapok (szülinap, névnap, mindenszentek, karácsony) a legnehezebbek. Szerencsére van kiért kitartanom és boldognak lennem de semmi nem ugyanolyan már.

mi huszonnegyedikén délelőtt viszünk díszt a nagyszülők sírjára... életükben az ő házukban ünnepeltünk mindig, talán egyetlen karácsonyt töltöttünk utána magunk között, kétszülő-kétgyerek négyesben, azóta minden karácsonyi vacsorán legalább két plusz meghívottunk van az "árva" ismerőseink közül (elvált szülők, ahol a másiknál vannak a gyerekek, egyetemisták, akiknek nincs pénzük hazamenni, idős szomszédok, stb), aki amúgy egyedül lenne szenteste. ha befordulsz magadba, és csak bámulod az üres széket, amin egykor egy szeretted ült, nem lesz jobb, tetszik-nemtetszik, az élet velejárója a halál, és tovább kell lépni. felszabadult két szék az asztalnál, az pont két magányos ember életének könnyebbé tétele. szerintem az elhunyt szeretteink se akarnák, hogy elveszítsük az életörömünket az ő távozásuk miatt, ellenben nagyon büszke lenne a nagymama, hogy igyekszünk jó emberek lenni és osztozni a szerencsénken másokkal.

Én az apai nagymamámmal vártam mindig igazán a karácsonyt, magáról a karácsony szóról is leginkább rá asszociálok. Tavaly szeptemberben ment el, nincs nagyon karácsonyi hangulatom. Sosem volt nagy családunk, túlzottan nem is állunk közel egymáshoz (sok veszekedés) de mama óta valahogy... üres vagyok. Minden mosoly, minden bizonyítás, hogy jól vagyok olyan hamis. Mintha meg kellene magam játszanom... Igazából ő állt hozzám toronymagasan a legközelebb, nem is csak egy nagymama volt, hanem egy lelki társ. Nem érdekel, mi az élet rendje, ez egy üres közhely csak, senkit sem vigasztal. Még csak nem is a szomorúságot érzem leginkább, hanem egy furcsa és egyenesen ijesztő kiüresedést...

Nagyon sajnálom Kérdező, valóban igen nehéz kereszt ez! :( Teljesen sajnos sosem lehet feldolgozni...

Kedves 23-as! Csodás, amit tesztek! 🤍🤍🤍 Sok-sok ilyen gondolkodású embert, mint te. :)

23-as valóban nagyon meghatót írt, nem is tudom elképzelni, miért pontozta le valaki...

Szomorú, aki így gondolkodik... Senki nem foglal el semmit, egyszerűen jó emberek vagytok, igazi emberséges viselkedéssel, és ti átérzitek, miről is szól igazán a karácsony. Biztos vagyok benne, hogy a nagymamátok büszke lenne rátok, remek embereket nevelt fel, és bár több ilyen ember lenne, mint ti!