Másnak is "elhidegültek" a rokonai? Ez normális?

Pl én ebben azt látom a saját részemről, hogy ez akkor csökkenő dolog mikor a nagyszülők meghalnak, sajnos akkor kezd a család szétszakadni, akkorra vagyunk már idősebbek mindenkinek megvan a saját élet!

Igazából az is egy ok, nehéz egy nagy családot össze ültetni!

Nálunk ez alap hangom szűk körben 30 fő

És egyre többen vagyunk hála az égnek, jönnek sorban a gyerekek!

Igyekszünk össze tartani, de ez anyagilag sem könnyű ( meghívni 30 embert ebédre, 60ezer alatt nem úszom meg soha)

Persze nem a pénz a lényeg, de egy pohár vizet nem tehetek eléjük!

Nálunk ugyanez van, és őszintén szólva cseppet sem bánom. illetve egyedül azt sajnálom, hogy az unokanővéremet sosem ismertem meg jobban, pedig elég értelmes, toleráns embernek tűnik.

unokabátyámmal és szüleivel kb. 14 éves koromig voltunk igazán jóban (msot 30 felett vagyok), akkor még sok összejövetel is volt.

Aztán elkezdtünk felnőni, mindenki ment a maga útján. Unokabátyám és szülei sztem eléggé lenéznek, ő speciel volt, hogy nem is köszönt utcán, úgyhogy egy idő után úgy döntöttem, hogy semmilyen pincebulira vagy hasonlóra nem megyek el, semmi értelme. tavaly már az esküvőjére sem hívott meg:D csak a szüleimet, öcsémet meg engem nem.

ezen kívül nagymamám már 80 éves, ő tartotta össze az egészet, ő főzött összejöveteleken, de már idős hozzá, így már nem szervez ilyeneket, csak mi megyünk 4en pl. karácsonykor.

nyilván nem jó így, de én nem tartom csak azért a kapcsolatot vkikkel, mert a rokonaim, ha közben nagyképű, felszínes emberek.

Az élet ilyen, mindenki elindul a maga útján és van, hogy az nem keresztezi a többiekét. Nem kell rokonnak sem lenni ehhez.

Nekünk projekt alapú munkák vannak, adott projekten dolgozunk 2-3 munkatárssal, akkor együtt töltjük a napot, együtt kajálunk, mindent tudunk egymásról. Máskor meg más projektet kapunk, nem is találkozunk fél-egy évig.

Rokonok nélkül jól elvoltam. Van olyan akit ha hazanézek vidékre, akkor meglátogatok, jól eldumálunk. De a többség olyan, hogy évek óta nem is láttam őket. van akit szerintem már vagy 5-6 éve nem láttam és akkor is csak apám temetésén.

Utolsó: nincs érzelmi kötődés. Nálam pont erről van szó. Több rokont idővel leszelektáltam az életemből különböző okokból (anyagiasság, rosszindulat stb.) Volt, akikkel igazán soha nem is volt jó a kapcsolat. Én pont hogy a szabadság oldaláról közelítem meg a dolgot: nem kell olyanokkal tartani a kapcsolatot kötelező jelleggel (mint gyerekkoromban), akiktől körülbelül egy világegyetem választ el gondolkodásban/stílusban/érdeklődésben.

Viszont az igaz (valaki mintha utalt volna fentebb erre), hogy az ember maga is fejlesztheti ezeket a dolgokat. Több távoli rokonnal ismerkedtem össze, akikkel már a szüleim sem tartották a kapcsolatot. Ezek az ismeretségek hol mélyebbek, hol kevésbé mélyek lettek - van akivel gyakrabban beszélek legalább telefonon, de van akivel csak vidéken találkozok évente 1x, a ha lemegyek a felmenőim sírját rendbe rakni.

Tehát a válaszom röviden: lehet az elhidegülés normális, attól függően milyenek a kapcsolati tényezők.