Miért zavarja bizonyos rokonaimat, hogy adakozunk a párommal?

Mert úgy gondolják, hogy "mindenki dolgozzon meg azért, amit szeretne". Tehát valószínűleg 2 problémájuk van: 1) akinek adjátok ők miért nem maguk keresik meg?, 2) ha nektek ennyi felesleges pénzetek van, akkor miért nem a Ti saját jövőtökre költitek el? Az 1)-el kapcsolatban szinte biztos, hogy mellékesen felmerült bennük az a kérdés is, hogy "ha most nem képes maga elég pénzt keresni, akkor később vajon ez meg fog-e változni".

Ez szokott lenni a legáltalánosabb gondolkodás. Legalábbis az adományozást ellenzők körében.

"Miért csinálják ezt?"

Mert hagyjatok.

Egy semmi kozod hozza- val el lehetne intezni. Ja hogy ahhoz konfrontalodni kell, hat ez a felnott let.

Még egy lehetséges indok: Vannak iszonyúan zsugori emberek (pl. anyám), akik egy fillért sem adnának ki "felesleges" dolgokra. Az adományozás ilyen "felesleges" dolog szerinte. Olyan szintû nála a dolog, hogy szinte fizikai fájdalmat okoz neki, ha pénzt kell kiadni valamire, és még akkor is képes hetekig rugózni rajta, ha nem is az ô pénzérôl van szó (hanem mondjuk az enyémrôl). Ezért én nem mondok el neki semmit arról, hogy adakozni szoktam néha.

Emellett amit anyám fel szokott hozni, hogy fôleg az alapítványokon keresztüli adakozás esetén a befolyt pénz nagyrésze nem az adott célra, hanem az alapítvány fenntartási költségeire fordítódik. Ebben lehet, hogy igaza van, nem jártam utána. De én úgy vagyok vele, ha csak 30%-a jut el a rászorulókhoz a pénznek, hát akkor annyi. Nekem nincs kapacitásom arra, hogy magam járjak utána és jutassam el, hiába lenne az esetleg hatékonyabb. Ha meg inkább nem adok semmit, mert az alapítvány éli fel a nagy részét, azzal senki se lesz kisegítve. Ha az alapítvány idôt fektet bele és utánajár, leszervezi, nem kevés papírmunkát intéz, hát akkor hadd ne csinálja ingyen.

Nyilván nem tökéletes a rendszer, de valahogy el kell kezdeni.

Irigyek, mert nem nekik adjátok.

Nekem több családtagom is folyamatosan adományokért, ingyen cuccért áll sorba, pedig nincs rá szükségük, átlagon felül élnek.

Soha semmit nem adnának ingyen, önzetlenül másnak, de ők felveszik ezeket.

Teljesen ki vannak akadva ők is, ha adományozok. Miért nem magamra költöm, miért nem adom el inkább a tárgyakat stb.

Nem tudsz mit tenni az ilyenekkel

Ha akkor nem volt téma, amikor egyedülálló voltál, akkor azért, mert "tény, hogy sokkal-sokkal korlátozottabbak voltak az anyagi lehetőségeim".

Bevallom, az ilyenre én is irigy vagyok, bár nem ilyen gusztustalan módon, csak mint a lottóötösre, hogy "ej, bár nekem is lehetne".