Mit lehet kezdeni az olyan rokonnal, aki képtelen eltartani magát?
Feleségem nagybátyja az 50-es éveiben jár. Még életében nem volt egy munkahelyen néhány hónapnál tovább. Mindenhol vagy összeveszett a főnökkel vagy nem tetszett neki valami és eljött vagy kirúgták. Szerintem max 1-2 év munkaviszonya van összesen, az se feltétlen volt tisztán bejelentve. Jelenleg a 80+ éves anyjánál él annak a pénzéből, aki nyilván nem fog örökké égni. Após már tiszta ideges, hogy mit kezdjen az öccsével, ha rámarad...
Most pedig úgy néz ki, hogy a feleségem öccse is hasonló figura. Bár még csak huszonéves, de ő se dolgozott még soha és minden munkalehetőségről megmagyarázza, hogy az miért nem jó és miért nem megy oda...ergo jó eséllyel kb. 30 év múlva mi is abban a helyzetben leszünk, mint most após... Mit lehet ezzel a szituval kezdeni?
A nagybácsit már nem lehet megmenteni. Sajnálom de ez van. Ha most valahova egyáltalán felveszik se tud max 15 évet dolgozni mielőtt nem fog tudni. É 15 év az kb. lóf.sz ha nyugdíjat akar. Még ha 70 éves koráig dolgozik is sem lesz nyugdíja? Kap utána 40%-os nyugdíjat? HA ez a verzió csodával határos módom megtörténik.
A valóság az hogy ahogy a nagyi meghal ő feléli a maradék pénzt és utána hajléktalan vagy öngyi lesz.
Nem lehet megmenteni egy olyan embert aki nem akarja hogy megmentsék.
A feleséged öccsét tényleg ha tudjátok küldjétek el terápiára.
Őt talán még meg lehet menteni.
Azt kell mondani, hogy nem.
Valami miatt szerintem mindenki családjában (vagy a párjának a családjában) van egy ilyen "életművész".
Nekem ketto tartós kapcsolatom volt, az első 8 évig tartott és ott a párom testvére volt ilyen, pedig akkoriban 35 felett volt már és elég jó szakmával munkanélkülieket. Gyakorlatilag 15 évig volt abban a helyzetben, hogy hol valami nővel tartatta el magát, hol az anyjával / apjával, vagy az öccsével és velem. Én ebből 8 évet láttam. Gusztustalan módon eladogatta az öccse vagy az anyja dolgait, ha neki kellett valamire pénz és nem adtak. (cigi, kaja, buszjegy, stb)
Aztán most itt a férjem. Már 12 éve együtt vagyunk és van egy húga. Uaz, mint az exem tesója, csak ugye lány. A kapcsolatunk első 5 évében elkezdett kb 3 tanfolyamot vagy szakmát, de persze egyiket sem végezte el, ö is lassan 40 de nem tud felmutatni szerintem 3 év munkaviszonyt. A férjem szüleit "boldogitja" de teljesen nyilvánvaló, hogy amíg van hova hazamenni, van mit enni, nem kell hazaadni a rezsibe, addig ő fosik a nagyvilágra és nem fog elmenni dolgozni. Mi már ezer éve elköltöztünk, jó nagy lakásunk van és néha poenkodik, hogy jó, hogy van nálunk vendegszoba, ha az anyjaekkal osszeveszik, jöhet oda. A férjem mondta neki, hogy nálunk telt ház van, és az amúgy dolgozószoba, elnézést... Az a legszomorubb, hogy ha már a 60+-os meg dolgozó anyám nyakán élnék, akkor talán legalább segítenek a házimunkaban, fozesben, de ez a nő azt sem teszi. Főzni egyébként sem tud, mosni sem.
O inkább 11ig alszik aztán elmegy barátnőzni.
Most őszintén milyen választ vársz?
Mindig is voltak ilyen emberek,akik nem tudtak beilleszkedni a munka világába.
Ez nem feltétlen csak az illető hibája.
Ezek az emberek mind valamilyen betegséggel élnek.
Aki "szerencsés" és leszázalékolják,annak sincs akkora jövedelme,amiből önállóan meg tud élni.
Az alkoholizmus sokaknál később alakul ki,mert ők is tudják már fiatalon is,hogy nem képesek megállni a helyüket a világban,ezt mentálisan nehéz megemészteni.
Sajnos sokan ítélkeznek,de belülről nem tudják milyen az,ha senki nem alkalmaz,vagy hosszú távon nem maradsz meg valahol,mert valami baj van veled.
Kívülről,ez így néz ki,hogy "nem akar dolgozni".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!