Szerintetek is pofátlanság ha állandóan lepasszolja a testvéretek a gyerekeit?
Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Feleségemmel most lett fél éve egy pici babánk és az utóbbi hetekben, hónapokban egyre többször a feleségem nővére a két sokszor nagyon rossz neveletlen kölykét a nyakunkba aggatja. Most a vírus helyzetre hivatkozva sokszor komplett délelőttöket délután 3-4 ig is, mikor hogy... Az indok hogy ő dolgozik, és most a férje is dolgozik így nincs aki vigyázzon rájuk az iskolabezárás miatt... Ez eddig oké, de az is kiderült az utóbbi időben, hogy heti 7 napból 5-öt gyakorlatilag lepasszolják a gyereket. Ha nem nálunk van vagy más rokonnál mindkettő, vagy a mamánál... A szülők alig vannak szinte velük. Ez normális dolog? ja és olyan szinten nem lehet néha velük bírni hogy sokszor szétválasztják őket hogy a mama vigyáz az egyikre mi a másikra, mert ketten elviselhetetlenek, nekünk meg itt van a saját fél éves kisbabánk. Látom feleségemen hogy csak nem mer szólni meg jóban akar lenni a nővérével, ezzel nincs is semmi gond...
De kérdem én, nyáron majd mi lesz? Mert nyáron sem lesz iskola, a férj és az anyuka dolgozni fog ugyanúgy, akkor majd nekünk kell nevelni őket egész nyáron? Mindezt úgy hogy ma például az anyuka otthon ül "de az egyiket hadd hozza már át, úgy tud nyugodtan tanulni (közben tanul is valami képzést)..."
Még ha jók lennének... De kényesek, alig esznek meg valamit, heti egyszer járunk boltba, részben a vírus miatt is, és nem kívánunk másokhoz alkalmazkodni. Ilyen helyzetben mit tennétek? vagy túlreagálom? Tényleg azt látom hogy gyakorlatilag "körbe haknizzák" a gyerekkel a rokonságot minden héten, itt alszik ott alszik, 2 nap után már bepróbálkoztak a gyerekek az ittalvásra, de az a feleségemnek is sok volt és megmondta hogy itt van egy pici baba nem tudtok itt aludni, mert ő hajnalban felkel eszik, szoptatni kell stb. Hogyan lehetne ebben a helyzetben "leszerelni" az ilyen pofátlan szülőket? Ki találkozott már hasonlóval?
Eléggé szar a helyzet, de azért gondolj bele - különösen mert te is szülő vagy - hogy dolgozni menni kell és óvodák, iskolák zárva.
Mindenki aki teheti nagyszülőkkel, megbízható családtagokkal próbálja ezt az időszakot átvészelni. Akinek nincs családja, nem is tudom mit csinál?
Sajnos az élet kiszámíthatatlan, ti is kerülhettek valamiért ilyen helyzetbe és akkor nektek is jól fog jönni a segítség!
Amin változtatni kellene, hogy tudatosítani a nővérben, hogy a ti házatok, a ti tűrőképességetek, a ti szabályaitok, amibe ne szóljon bele, ha odaviszi a gyerekeit. Ha neki ez nem tetszik, akkor vigye máshova!
Konfliktus nélkül nem lehet ezt megoldani.
Legalább a gyerekek kajáját vigyék reggel a szülők, hogy ne nektek kelljen azzal is kínlódni.
Az, hogy hol az egyik rokonnál vannak a gyerekek, hol a másiknál, közben a szülők is mozognak, dolgoznak, egyenes út abba az irányba, hogy egy nap elhozzák nektek a vírust! Mindenképpen és mielőbb nemet kell nekik mondani. Szörnyen pofátlanok!
A verzió: Egyenes út: a feleséged, vagy helyette te felhívjátok a nővérkét és egyenesen megmondjátok, hogy átgondoltátok a jelenlegi helyzetet, elsősorban a vírus miatt, másod sorban a teher és felelősség miatt most egy ideig nem fogtok vigyázni egyik gyerekre sem.
B verzió: Egy nap, amikor nálatok lesznek a gyerekek és hisztiznek, csavarj le nekik egy-egy istenes maflást! Erre a nővér garantáltan úgy besértődik, hogy jó ideig nem lesznek rátok bízva, garantáltan.
A kajába nem szállnak be de nem is várnám el. Nyilván nálunk nincs "nasika" erre volt az elején kiakadva a feleségem, mert nem ettek meg semmit. Éhes Vagy? kérdeztük, aztán mondták hogy nem, de nincs valami "nasika" vagy csoki?
Hát akkor egyenesbe irányítottuk őket hogy nálunk nincs, de tényleg nincs amúgy, se üdítő ital se édességek, mert mindketten egészségesen próbálunk élni. Szóval kaja ügyben nem várom el hogy beszálljanak de nasikát nem vagyok hajlandó venni...
Ha még egy hét múlva is ez lesz (ígérem jelenteni fogok hogy mi van) akkor valamit ÉN tuti lépni fogok ha összeveszek a feleségemmel és megorrol rám ha nem... Mert ilyenkor majd én leszek a hibás a szemében is. tegnap úgy mentek el innen kettő ára fele hogy a gyerekek már pedzegették a mamának hogy átmennének délutánra estig...
A legjobb hogy előadják a szülők hogy a gyerekek szeretnének átmenni mert ők maguk mondják... Ami lehet tényleg igaz fene tudja, de nekem az az érzésem hogy csak belebeszélik a fejébe hogy "nincs kedved átmenni ide vagy oda"? Utána a gyerek már persze hogy "szeretne" átmenni... De ez utóbbiban isten látja lelkem én sem vagyok biztos, ez csak egy teória, csak nekem furcsa hogy mindig mindenhova mennének mintha ez lett volna "megbeszélve" otthon.
Ja és mondom, ha nem lennénk most tanuló szülők, fél éves babával lehet nem szívnám ennyire mellre... Meg ha nem lenne korona...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!