Elmenni az ilyen családi összejövetelekre vagy sem? Melyik jobb?

Mi nem vagyunk hívei a nagyobb felhajtásnak, ünneplésnek stb., de pár családtag pedig kifejezetten ezt szereti. Emiatt a legtöbb ünnep (a szülinapok, névnapok vagy például a karácsony is, de az ünnepeken kívüli családi összejövetelek is ilyenek) azzal jár, hogy összegyűlik a család és együtt kell ünnepelni. Ezzel nekem nem is lenne semmi bajom, de én nem tudok mit kezdeni magammal ezeken az alkalmakon és halálra unom magam. Én a szüleimen, a testvéremen és a nagymamámon kívül senkivel sem tudok beszélgetni a családból, mert jóformán nem is ismerem őket. Nagy köztünk a korkülönbség (a korban hozzám legközelebb álló családtagom is 15 évvel idősebb nálam) és úgy alapvetően az életünk is teljesen különböző (dolgoznak, gyerekeik vannak, teljesen más körökben mozognak) és nagyon ritkán is találkozunk, szinte egyáltalán nem is beszélünk egymással. Alapból nem is tartjuk velük a kapcsolatot sem, szóval csak ilyen alkalmakkor találkozunk. Ezek pedig így a legtöbbször úgy telnek, hogy mindenki beszélget, eszik, iszik és amióta gyerekek is vannak ugye még ők a fő attrakció. Én pedig órákon (vagy rosszabb esetben napokon) keresztül csak némán bámulok magam elé egy széken ülve. Ha valamivel lefoglalom magam (pl. előveszem a telefonom, viszek egy könyvet, keresek valamit a tv-ben vagy csak félreülök), akkor megkapom, hogy ezt nem illik társaságban. Vagy azért is beszólnak, ha látszik rajtam, hogy nem érzem jól magam és rontom a hangulatot. Úgyhogy én így már abszolút nem is szeretnék elmenni, mert semmi értelmét nem látom. Senkinek sem jó szerintem. Viszont erre nyilván az a válasz, hogy illik elmenni, nem maradhatok otthon, engem is várnak , mindenki más is megy és nem maradhatok ki én sem, mégis hogyan képzelem. Volt, hogy nem tudtam elmenni és pont nem hiányoztam senkinek sem, sőt szerintem még jobban is érezték magukat.