Szerintetek igaza van anyámnak vagy nem?

Én a dédimmel vagyok így. Nagyon nehezen elviselhető nő volt, mindig mindenki elé magát helyeztette (ez is volt az oka, hogy mamám sokkal előbb halt meg, mint ő, mert csak a nagyasszony lehetett beteg, mamám meg így nem foglalkozhatott a saját egészségével)

Engem többször lopással vádolt, közben meg csak nem pakolta vissza a cuccait és elfelejtette, rugdosta, bottal verte a rákos, már járni is alig tudó kutyánkat ha olyan kedve volt stb. Egy könnycseppet nem ejtettem érte! Ha a temetőbe megyünl hidegen hagy hol fekszik! Ha anyukám odaadná a virágot, hogy vidd már el légyszi ha már arra jár kivinném, de több erőfeszítést nem tennék!

Nincs igazad.

Raplis volt a nagymamád, de szeretett téged.

Ha ő nincs, anyád sincs és te sem vagy.

Azért, mert ragaszkodott a régi stílushoz, attól még

szeretett téged.

Amiket mondott, csak sztereotípiák, szokásos lózungok.

Amikor meglátom a térdén szakadt farmerban és az alján

szakadt zakóban az unokámat, és sem állom meg,

hogy ne tegyek megjegyzést, hogy ezért fizettél sokkal

többet, mintha normális ruházatot viselnél?

Megölelget, megpuszilgat, "jól van, mama, de azért, ugye, szeretsz?"

-mondja, és nevetgél.

Túldrámáztad, túldrámázod.

Anyád kért meg egy szívességre, és nem feltételezi, hogy

annyi emberség, érzelem sincs benned, hogy egy szál virágot tegyél

nagyanyád sírjára. Lehet, hogy a tőle kapott örökséget azért

élvezed?!

Mit lehet tudni, az is lehetséges, hogy örököltél valamit

a természetéből?

Tipikus kamaszkori hiszti.

Megértem, hogy a leírtak miatt nagymamádat nem gyászolod, de semmiből nem állna elvinned a virágot és odatenned. Nem kell egy imát sem elmondanod a sírnál, sem egyebet. Teljesen fölösleges emiatt konfliktust csinálnod anyukáddal.

Amúgy empátia sem sok szorult beléd. Anyukádat is sokszor bántotta, neki nagyon ambivalens érzés lehetett, hogy az édesanyját elveszítette, de egyúttal vége a rengeteg cseszegetésnek is. Ha tapintatos ember lennél, akkor ügyelnél, hogy akármit gondolsz nagymamádról, soha ne szidd anyukád előtt. Inkább értsd meg, milyen nehéz neki megélnie a gyászt ilyen ambivalens érzésekkel. Ne nehezítsd anyukád gyászfeldolgozását azzal, hogy te is fölemlegeted nagymamád rossz tetteit.

Budapesten elek, ritkan jutunk le videkre. De ha megyunk, utba ejtjuk a temetot is nyilvan. Ilyenkor a meglatogatott rokonok, regi baratok vagnak a kertjukbol egy-ket csokrot, es megkernek, ha ugyis arra jarunk, par sorral foljebb tegyuk mar le ezeket a gipszjakabneni sirjara, es nagyon koszonik.

Tehat a sajatjainkon kivul meg 4-5 sirt boztos erintunk, akik meglehet, szegrol-vegrol rakonok is, csak nem tudjuk.

Csupan emberbarati szeretetbol arra megyunk, az elszaradt viragokat kicsereljuk, a friss viz is belefer.

Edesanyad ennyire kert: ha arra jarsz, vigyel egy sirra viragot. Nem kell foglalkoznod vele, kie a sir, ha szamodra nem jelent semmit.

nem kell gyászolnod. (majd egyszer talán odáig is felnősz értelemben..)

de édesanyád megkért valamire. és ne anyádat büntesd a nagymama sérelmei miatt.

Te nem szeretted a Nagyid, mar halott, de a hulajat se szereted. Ez rendben van.

De anyad nem emiatt.merges.

O megkert ha mar ugyis arra jarsz vigyel viragot a Nagyi sirjara is. Egy parhuzamot mondok: mesz a cukraszdaba venni a baratnodnek sutit, anyud megker ha mar mesz vegyel egy szelet tortat az o baratnojenek is, akit mondjuk te utalsz. Akkor azt mondod anyadnak, hogy bocs de nem mert utalom es ha sutizni szeretnel vele menj te is el.a cukiba es hozzal neki te!?

En mindegy mi van anyam, ha megkert egy szivessegre megtettem.

Persze ne a sajat penzedbol vegyel neki hanem anyd djon oda elore penzt vagy mini.um kerd el utolag es azzal dacolhatsz oke anya de megveszem az elsot amit latok az arusnal es kesz.

Anyukad keri. Nema nagyid, aki mar ugyse tud bantani. Masreszt meg szerinted ezzel a nagyidnak rosszabn a fold alatt, higy te sertodotten akkor se teszel viragot a sirjara ha anyd ker ra. Ha gan tulvilag akkor most rohogott ki csak igazan.