Mit lehet tenni, ha a depressziós nagynéném bántja az unokatesómat?
Lassan 2 éve meghalt nagyanyám, anyám és nagynéném anyja. Azóta nagynéném depressziós, és kicsit zakkant. Nem tud aludni, 2-3 órákat alszik csak, és virágokat hajtogat színes papírokból egész nap. Ha elfogy a papír, akkor ideges és dühöng. 2 éve halt meg nagyanyám, 2 éve feketében jár. Azt mondta, hogy amikor színes ruhát akar felvenni, akkor jön egy érzés, ami folytogatja, és nem kap levegőt, és azt is mondta, hogy megpróbált ellen állni ennek az egésznek, hogy felvett egy narancsságrga pólót, de akkor olyan szinten elkapta ez az érzés, hogy már rendesen fuldoklott és öklendezett, ami lehet, hogy csak számomra beteges. Ingerült is, kiabál, csapkod nagyon sokszor. Amikor anyám felhívja, akkor először jókedvű, mutogatja, hogy milyen virágokat hajtogatott, meg a virágoknak milyen vázát csinált. Aztán egy idő után elkezd sírni, és elkezdi az ilyen depressziós szövegét. Nem lakunk egy helyen, ők nem Magyarországon laknak, de ha tudnánk neki segíteni, akkor se hagyná. Pszichológushoz nem megy, sehova ki nem mozdul és a gyerekét se engedi ki még a játszótérre sem.
Van egy 9 éves lánya, azzal úgy beszél, mint a kutyával. Tavaly amikor náluk aludtam, akkor valamit eltört az unokatesóm. Felkeltettem nagynénémet, hogy jöjjön. Eredetileg nem is akartam felkelteni, de az unokatesóm mondta nekem, hogy keltsem fel. Kiakadt, és olyat mondott a lányának, hogy utálja és akkor kellett volna elsorvadnia a méhének, amikor megszülte őt. Amikor telefonon beszélgetünk, akkor eldicsekszik mindig vele, hogy azt mondta a lányának, hogy utálja, és belehalatszik az, hogy az unokatesóm hogy sír. Rá is szokott kiabálni, hogy hagyja abba sírást, de akkor meg mégjobban elkezd sírni. Amikor ott voltam náluk tavaly, akkor is úgy volt, hogy amikor ketten voltunk, akkor unokatesóm kiöntött egy poharat véletlenül, és rendesen elkezdett reszketni meg tördelte a kezét, hogy ha az anyja megtudja, hogy kiöntötte, akkor megöli. Nem egyszer és nem kétszer ütötte már meg. Én legszívesebben magamhoz venném szegényt, de nincs saját keresetem, és még kiskorú vagyok. Állítólag az unokatesómnak mondani kell, hogy menjen pisilni és menjen kakilni, mert magától nem megy el, és szerintem ez sem véletlenül van.
Amikor ott voltam náluk, nagynéném megkérdezte tőlem, hogy tudom-e, miért akarta azt, hogy én ott aludjak nála. Mondtam, hogy nem. Erre azt kezdte el mondani, hogy azért akarta, mert akkor unokatesóm megbarátkozik velem meg anyámmal, és akkor a lányának lesz hova mennie, ha ő öngyilkos lesz, mert már nem akar élni.
Annyit tudsz tenni, hogy tartod a kapcsolatot a gyerekkel, és biztosítod róla, hogy szereted, hogy ő fontos, és hogy az anyja depressziós, szakemberhez kellene fordulnia.
Nem tudom hány éves vagy, külön élsz-e, de ha meg tudod igérni, tehát be is tudod tartani,akkor azzal is biztathatod, hogy ha nagyobb lesz, odaköltözhet.
Vagy hát ha az anyja úgyis ezt tervezi, akár most is odaköltözhetne, el lehet ezt rendezni hivatalosan.
Az anya pontosan tudja hogy baj van, ezek a részéről mind segélykiáltások, de ilyen messziről nem tudsz mit tenni. És nem is a te feladatod.
Jezus Isten, hogy ilyenek vannak.
Nagynenednek pszichologiai ellatasra van szuksege.
Ez mar az a szint, ahol be kell utaltatni valahova: duhkitoresek, almatlansag, ongyilkossaggal fenyegetozes, gyereket lelki terror alatt tartani.
Ez a fajta es hosszusagu gyasz nem normalis.
Masik: ha nem leptek, az unokatesod is mentalis beteg lesz. Mar most tiszta paranoia a gyerek 9 evesen.
A kislanyt jo lenne, ha magatokhoz tudnatok venni...
Anyukád mit szól ehhez, beszélt arról hogy szívesen fogadná a kislányt? Magától is szívesen fogadná a kislányt, vagy magától nem, de ha mondjuk ha a gyámhatóság kifejezetten rákérdezne, akkor elvállalná?
Az iskolában a kislány viselkedése feltűnik a tanároknak, lehet tudni valamit erről?
Melyik ország ez, ilyen virágzóbb népjóléti oszág, mint Ausztria, ahol normális dolgokat lehet elvárni az ottani hatóságoktól, vagy valamelyik déli vagy keleti szomszédunk?
Amíg az unokatestvéred ilyen kicsi, talán még ki tudja heverni ezeket a családi emlékeket, de ha még túl sokáig marad a nagynéninél, akkor már szerintem visszafordíthatatlanná válik a dolog, teljesen tönkre fog menni lelkileg a mindennapos terrorban: olyan (vagy hasonló) felnőtt lesz belőle, mint a nagynéni --- súlyos depressziós, poszttraumás betegségektől fog szenvedni, és nem fog tudni hatékonyan továbbtanulni, elhelyezkedni, dolgozni.
Lehet az is, hogy a gyámhatóságnak lenne érdemes szólni. Ha ilyen súlyos a napi terror, akkor azt egy sima gyerekpiszichológusi vizsgálat is tudná igazolni. A gyámhatóság valószínűleg megindítaná az eljárást, az meg kényszerhelyzetet teremtene, a felnőttek döntési kényszer elé kerülnének. Első lépésben a gyámhatóság megkérdezi az összes közelebbi rokont, vállalják-e a kislányt. Lehet, hogy megkérdeznék a Te anyukádat is, vállalja-e.
Igazán akkor lenne ebből kockázatos helyzet, ha senki nem vállalná a rokonok közül. Ha viszont kényszerhelyzetben jó eséllyel vállaná valaki a rokonok között - pl. anyukád - akkor lehet hogy érdemes lenne belekezdeni.
Az iskolában lenne még érdemes érdeklődni, feltűnt-e nekik valami a kislány viselkedésében. Az iskolának elvileg figyelnie kellene a feltűnőbb jelekre, de valószínűleg maguktól nem fogják kiszúrni tudni, ha nem ismerik a hátteret.
Lehet az is, hogy a nagynénit amúgy is rá lehet beszélni, hogy végeztessen valami gyerekpszichológusi vizsgálatot a kislányon. Ez neki is érdeke lenne, mert az eredmény lehet hogy ahhoz vezetne, hogy elkerül tőle a kislány (amit amúgy is akar).
#3: Ez tavalyi naptáron a légyß@r, amit mondasz.
A gyereket - amíg az anyja fel nem gyógyul - ki kell emelni a családból. Ha kell örökre. Kérdező, be kell vonnotok a gyermekvédelmet, és kérjétek a gyerek nálatok való ideiglenes elhelyezését!
"már rendesen fuldoklott és öklendezett" Ez pánikbetegségnek tűnik. Nem vicc dolog.
Miből élnek? Akkor ott kell legyen a gyerek apja vagy a mostohaapa. Esetleg lehetne rá hatni, hogy segítsen a nagynénédet meggyőzni, hogy a gyámságot kapja meg édesanyád.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!