Mit csináljak az unokaöcsémmel?

Kicsit hosszú a történet, köszi, ha elolvasod.

Az unokaöcsém 19 éves, most érettségizett. Borzasztó lusta, de elméletileg okos fiú. Márciusban csúnyán összebalhézott az apjával, be is húzott neki. Nem volt a legjobb a kapcsolat közöttünk, valószínűleg a sok elfolytott agresszió tört így felszínre. Az unokaöcsém semmire se tartja a szüleit, pedig teljesen átlagosak, ami a módjukban áll, mindent megtesznek a gyerekeikért.Az unokaöcsém ezek után a nagyanyjához (aki az én anyukám) költözött, aki viszont albérletben él egyedül, és minden forintnak, amit megkeres, megvan a helye. Az elején leszögeztem, hogy muszáj a kajára pénzt adniuk anyukámnak, mert bármennyire szeretné, nem tudja eltartani a fiút. Az első hónap kavarása után végül a szülők (tesómék) közvetlenül a utalnak anyunak 40-45 ezer ft-ot a kajára, meg bérletre, ez így nagyjából rendben is van. Viszont az a kérésem, hogy tanuljon, segítsen a házimunkában, viselkedjen felnőttként, egyátalán nem teljesült, próbáltam már vele beszélni erről, sikertelenül.

Az érettségi után elkezdett rendszeresen dolgozni a Tescoban, hogy legyen saját pénze, de kb 1 hónapig csinálta csak, azóta otthon van, és állást keres, elvileg programozóként szeretne elhelyezkedni, és arra hivatkozik, hogy a pénztáros meló mellett nem tud programozni, de mióta nem dolgozik már csinált egy webshopot bemutatómunkaként, és ő majd talál munkát...nekem vannak kétségeim erről...

Egyetemre nem akar menni, elvileg technikusi (informatika) képzést kezd majd szeptemberben, de hát eddig sem tanult, átlag 300 órát hiányzott a suliból /év

Én ezt az egészet már megelégeltem, mondtam neki, hogy el kell költöznie augusztusban, később ezt már módosítottuk szeptemberre az ő kérésére. Anyukámat kiidegeli, hogy nem tanul (csak a tanárok jóindulatán múlt az, hogy mehetett érettségire), nem dolgozik, nem segít semmit otthon. Kamuzik össze - vissza, kb egész nap játszik. Én ettől szeretném megóvni anyukám, felnevelt 3 gyereket, ápolta a beteg apám, nélkülözött eleget, teljesen felforgatta a végre nyugodt életét. Nem kell neki 60 évesen egy kamasz, aki bár azt állítja magáról hogy érett felnőtt, de igazából egy gyerek még.

Adtam neki esélyt a javításra, beszéltem vele kettesben, családdal, de semmi javulást nem mutat.

Igen, én koordinálok mindent a családban, Anyukám nem nagyon mer kiallni magáért, de már elfogadtam. :)

A kérdésem:

Szívtelen dolog, ha ezek után tényleg el kell költöznie szeptemberben, oda ahova akar?

Tanácsot, bármit szívesen fogadok!