Hogy viselnéd, ha az egyik rokonod rászállna az anyukádra, olyan módon, hogy ő is a fia/lánya akar lenni?

Először is, köszönöm mindenkinek a választ. (Az ügyeletes kamuzót csak szimplán ignorálom) Másodszor meg néhány válasz elment egy kicsit rossz irányba. A zaklatós meg rendőrséges. Ennyire azért nem durvulnánk :-)

Rokon, ami azt jelenti, hogy korábbanis előfordult nálunk. Úgy évente egyszer-kétszer találkoztunk, elbeszélgettünk, ki hogy van, mi újság, kapott ezt-azt, udvariaskodtunk, ettünk, stb. Ezzel nem volt probléma. A probléma az, hogy neki ez kevés volt ez a rokoni szerep, ő ugyanolyan jogú gyerek akar lenni, mint én. (már az nekem is megfordult a fejemben, hogy baj van az agyban...)és igen, anyagiak is közrejátszanak, nem is az örökség (bár ki tudja, mi jár a fejében) hanem a mindennapi dolgok, amit kér és megkap, mert jaj szegény, hát had vigye. Meg mi minden évben voltunk nyaralni, és sokat utazunk, mert szeretünk utazni, és többször célzott rá, hogy ő is jönne, mert ő úgy magától nem mer. Vagy hogy azt szeretné, hogy a gyerekeit is vigyük magunkkal, szegények lássanak világot. (Na én erre egyszer nemet mondtam, nem tetszett neki) Mindezt nem erőszakos stílusban teszi, hanem olyan nyalisan, értitek, maximális kedvességgel, de hogy azért de jó lenne, meg ilyenek, hogy az ember aki kedves, az megsajnálja. Ettől is kivagyok. Azért szerencsére nyaralni nem visszük magunkkal, mert akkor én nem megyek, ezt kijelentettem, volt már ilyen terv, de anyukám megmondta, hogy ő velem jön.

És igen, lehet féltékeny vagyok, nem tudom, ez miért akkora bűn, de én úgy vagyok vele, hogy mindenki menjen a saját anyjához, és legyen elégedett azzal, amit rokonként kap, és ne akarjon többet.

Anyukámnak ezt így elmondtam, meg is értette, akkor kicsit vissza is vett a nagy kedvességből, de azt is mondta, hogy valami rokoni kapcsolatot muszáj tartani, és hát mit csináljon vele, valamennyire el kell viselni.