A nagymamám miért nézi rossz szemmel, hogy újra könyvmoly lettem?

Jézusom, mi mást kellene csinálnod helyette szerinte? Rengeteg szülő és nagyszülő összetenné a két kezét, ha a gyereke, unokája könyveket olvasna a közösségi oldalak böngészése vagy bulizás helyett.

Ne törődj vele, ha szeretsz olvasni, ha kikapcsol, akkor olvass nyugodtan, bármilyen könyv is legyen az. Minden könyv hozzáad valamit a személyiségedhez. Nem tudom, mit tennék, ha azt mondaná valaki, hogy nem olvashatok többet. Számomra ez a menedék a hétköznapok elől.

L/20

“Sokkal kellemesebb látvány egy fiatal kezében egy könyv, mint az okostelefon.”

Hát én ugyan 40 vagyok, de okostelefonon olvasok...

A leírtak alapján nekem az alábbi teóriák jutottak eszembe:

1. Nagyid mindent az alapján ítél meg, mennyi kézzel tapintható hasznot hoz. A tanulás, háziolvasmány hozzászámít a bizihez, az egyéb, szórakozásra való olvsmány nem. Ha más hobbik vagy ha nem is hobbik, akkor elfoglaltságok felé terel, amik kívülről "hasznosabbnak" tűnhetnek (pl. házimunka, külön sulis jellegű szakkorok), ezen felül, akkor valószínűleg ez az oka. Sokak számára minden haszontalan, ami "csak" az ember jólétéhez kell.

2. Sok tanulatlan ember van azzal úgy, hogy olvasni úri dolog, felesleges, ő se olvasott, mégis milyen jó ember lett belőle.

3. Sok szülő olyan korlátolt, hogy azt hiszi, csak akkor érhetsz el jó eredményt a tanulásban, ha 24/7 azzal és csak azzal foglalkozik az ember, lehetőleg még álmában is. Az én szüleim is ilyenek voltak... 2 hetet végigtanultam elejétől végéig érettségire, és amikor már nagyon kivoltam, kimentem fél órára magazint olvasni... erre nekem jöttek, hogy akkor biztos megbukom érettségin, ha ennyire "lazán" veszem. Nem látják be, hogy ahhoz, hogy az ember ne roppanjon össze, bizony pihenés is kell éd nem egészséges az, ha vki csak a tanulmányaival foglalkozik. Arról nem is beszélve, hogyha vki megtalálja a neki tökéletes tanulási módszert, akkor NEM kell minden szabadidejében a könyv felett görnyednie ahhoz, hogy megértse és megtanulja a kellő tananyagot.

A nagyszüleim keményen dolgozó, de tanulatlan emberek. Számunkra az olvasás henyélés, időpocsékolás, "úri mulatság". És ez nem egyedi. A regényolvasást 300 évvel ezelőtt ugyanolyan időpocsékolásnak és károsnak tartották mint ma a facebookozást, mert "a nők és a gyerekek fellázadnak a feljebbvalóik ellen és irreális elvárásokat támasztanak az életükkel kapcsolatban"

Ha megnézel régebbi irodalmi műveket (pl. Móricz), a parasztok a regényolvasást a váriosiak luxusának tarották.

Valószínűleg ő nem szeret olvasni, sose szokott, amikor olyan idős volt, mint most te, akkor is egész másféle dolgokat csinált, ezért idegenkedik még a látványától is, hogy valakinek órákon át könyv legyen a kezében.

De az is lehet, hogy azt szeretné, ha többet segítenél neki a háztartásban ahelyett, hogy folyton csak olvasol.

Az is lehet, hogy azért nézi rossz szemmel, mert azt szeretné, ha kimozdulnál, ha lennének barátaid, ha nem lennél folyton egyedül.

Beszélgess vele erről, akkor kiderül. És ajánlj neki olyan könyveket, amik érdekelhetik őt. Vegyél ki neki könyvtárból, vagy ilyesmi, hátha ő is rákap az olvasás ízére végre. Sokan vannak úgy vele, hogy csak idősebb korukban válnak könyvbaráttá.