Hogy mondhat valaki ilyeneket a saját unokájára?

Komolyan úgy gondoljátok, hogy ILYEN véleményhez is joga van? Joga van az unokája önbizalmát széttiporni és mindennek elmondani, ha nem tetszik az új hajszíne?!

Hát, nem! Nincs joga hozzá. Ennyi idősen lehetne annyi esze, hogy tudja normálisan közölni, hogy szerinte ez az új szín nem áll jól.

Mondhattam volna úgy is, hogy talán nincs még vén korára annyira elhü.lyülve, hogy el kelljen nézni neki, ha sértegeti a családot. De ugye, milyen másképp hangzik?

"Próbálok nem gyerekesen viselkedni,"

Hát, nem nagyon sikerül :D

Ahelyett, hogy megmondtad volna neki ott rögtön, hogy megbántott, azóta is duzzogsz.

Kinyomod? Ez iszonyat gyerekes. Ő keres, te meg nem reagálsz.

Miért nem beszéled meg vele?

Iszonyat gyerekes vagy.

Itt meg mindenkit lepontozol, aki szerint meg kéne beszélni.

Nem vagy kis királylány, akit mindig mindenki dicsérgetni fog. Inkább örülj neki, hogy legalább egy ember megmondta, hogy csúnya a hajad. A nagyik mindig őszinték.

persze 14-es!

valóban minden unoka ilyen őszinte véleményre kiváncsi a

nagymamájától.!

tök "normális" ,hogy egy nagymama ilyen "szépen" fogalmazza meg a nem tetszését..

És honnan tudod hogy a mamának van igaza és valóban nem áll neki jól..?

Azzal, hogy azt mondta, a hajszín miatt nézel ki úgy mint egy prostituált, jóformán csak a hajszínt minősítette, azt is elég bántón, de ezt meg lehet bocsájtani.

Viszont a másik rész, hogy "eddig se voltam valami szép, de mostmár végképp rém ronda lettem" szerintem kimagyarázhatatlan. Akit szeretünk, annak nem mondunk ilyet, akit szeretünk, az a szemünkben szép, annak jót akarunk, nem teljesen lerombolni az önbecsülését. Az én nagyim szemében a fogyatékos unokája is gyönyörű, mert szereti.

Az egyetlen ok, amiért érdemes megbocsájtani, az saját magad. Mérgeznéd csak magad a haragoddal. Viszont nekem személy szerint már nem lenne ugyanolyan a kapcsolatom vele.

Szerintem ezerszer szebb egy természetes vöröses haj, mint egy fekete, amiről ordít, hogy mű.

Egyébként ha a hajadat befestetni flnőtt voltál, ideje lenne egyébként is úgy viselkedned, nem kinyomogatni meg leszarni a mamádat, aki lehet, megbánta már a szavait és meg akarná veled beszélni.

Te meg hisztizel.

Nekem anyum volt ilyen, mindig mondta, hogy milyen csúnya meg undorító vagyok, le is lettem már prostizva nem egyszer. Páromnak is mondta sajnálkozva, hogy biztos szégyell velem kimenni az utcára, stb. (Amúgy sem kövér, sem csúnya nem vagyok, mikor másoknak mondta nem is értették, hogy mire érti.) Tartjuk a kapcsolatot, de ritkán járok haza és nem sokat beszélek vele.

Amúgy mindenképp mondd el neki, hogy neked ez rosszul esett (ha nem lett volna egyértelmű neki). Én sose tettem és utólag már nem tudtam megbeszélni vele, mert "nem is mondott ilyet, én képzelődök, nem emlékszik, stb." Amúgy ha alapból nem ilyen, csak most valami miatt kiszaladt a száján akkor nem kell emiatt örök haragba lenni, de nyugodtan mond meg neki, hogy megbántott. Az én anyám is mindig azzal jött, hogy ő csak őszinte velem, nem úgy mint mások, de szerintem negatív kritikát is lehet normálisan mondani.