Hogy mondhat valaki ilyeneket a saját unokájára?

Szerintem te vagy a túlérzékeny, és a gyerekes.

Mindenkinek - még a nagymamádnak is - megvana joga a véleményére, és ha neki nem tetszik, akkor ezt nyugodtam megmondhatja.

Itt nincs MIT megbocsátani, hanem próbálj normálisan, felnött módra viselkedni. (Mellesleg a fekete szín csak nagyon kevés embernek áll jól, mert borzasztóan keményíti az arcot)

Persze, bocsáss meg neki.

Az én nagyimnak sem tetszett, amikor befestettem a hajamat. Meg is mondta. Én nem haragudtam meg rá. Én vörösre festettem és azt mondta, hogy úgy nézek ki, mint egy róka. Én inkább nevettem rajta. Nem fogok ilyen hülyeség miatt haragudni valakire, akiről tudom, hogy szeret, és én is szeretem.

És semmi gond azzal, hogy valakinek nem tetszik a hajad. A lényeg, hogy neked tetszik. Ne várd mindenkitől, hogy dicsérje.

szerintem a kérdezőnek igaza van.!

persze! lehet véleménye a nagymamának,és azt meg is mondhatja-na de nem ilyen formában.ezt sokkal szebben/kedvesebben is megfogalmazhatta volna.

Viszont azért én adnék egy esélyt..-lehet hogy megbánta amit mondott és bocsánatot akar kérni.szóval mikor hív akkor ne rázd le hanem várd meg hogy mit mond..

Lehet, hogy durván fogalmazott, de valószínüleg sokkot kapott a látványtól - nem feltétlen azért, mert nem áll jól neked, hanem mert nem számított ilyesmire. Pár nap/hét alatt megszokja, nem kell megsértödni a reakcióján.

Te még nem jártál soha úgy, hogy valaki megváltoztatott magán valamit (hajszón, frizura, öltözkdési stílus) , amire az elsö reakciód az volt, hogy "úristen, hogy néz már ki", aztán idövel megszoktad?

"nem kell megsértödni a reakcióján. "

most komolyan..?? ha valakit a nagymamája le prostizza és olyanokat mondd hogy:

eddig se voltál valami szép, de mostmár végképp rém ronda lettél -ezen nem sértődnétek meg..??

Egy nagymama ha meg is lepődik,-akkor se beszéljen így az unokával.

Azt is mondhatta volna,hogy neki nem tetszik,mert szebb a természetes hajszíne.. és ennyi!

Tényleg durván fogalmazott és ez nem volt szép tőle, de kicsit túlzásnak tartom a reakciódat. Mondd el neki, hogy rosszul esett, de ha így gondolja azzal nem tudsz mit kezdeni, megvan a joga a saját véleményhez. És ha amúgy jó a kapcsolat emiatt nem szakítanám meg...

Apám engem folyamatosan azzal csesztet, hogy kövér vagyok, még röfögött is régen hozzá (úgyis, hogy már alig ettem, mindenki rémüldözött, hogy milyen sovány vagyok). Borzasztóan bántott, de emiatt azért nem szakítottam meg vele a kapcsolatot, bár tény, hogy kevesebbet megyek látogatni, mert nincs szükségem a folyamatos önbizalom rombolásra. Beszéld meg mamáddal szerintem.