Miért viselkedik így a mamám?

Teljesen megértelek. Ugyanebben a helyzetben vagyok, vagyis nekem az apám kattant be, 67 éves. Én még itthon lakom, de szabályosan félek tőle. Kiszámíthatatlan, és olyanokat mond, hogy bezárat engem, megbolondultál piszok. Meg, hogy elmentem boltba, erre elkezdte, hogy drogot menni mentem. Én félek tőle, nem is kicsit. Ha olyan van, meg is üt. Fogalmam sincs mit lehetne tenni. A fiát normálisan kezeli, de anyát, meg főleg engem.

Nekem is itt vannak a vizsgák, de szerinted tudok tanulni?

Anyának hiába mondom!

Iszik kicsit, meg cukros, ez is közre játszik benne. Depressziós is és valamiért minden mérgében rajtunk/rajtam tölti ki.

Pokol az életem!

Régen nem volt ekkora b. rom és nem volt ennyire elviselhetetlen. Biztos, hogy létezik ilyen. Egyik reggel berontott (szünet volt), te piszok húzok az iskolába, mert őt nem vágom át, vagy tudja hova kell vitetni.

Kitartás! Könnyű mondani, én is magam alatt vagyok! Ezt nem sok ember viselné el!

Nem lehet hogy kezdődik nála az időskori elbutulás?

Tudnak furcsán, idegesítően viselkedni.

Nem tudom, hogy mi az oka, hogy egy fedél alatt laktok, így nehéz a miért-re választ találni. Lehet, hogy az idős kor teszi, de az is lehet, hogy csak zavarja, hogy rátok van szorulva...

Anno a nagyapám az én szüleimnél akart lenni, amikor már nem tudta magát ellátni. ( anyám volt a legkisebb lánya, a legmesszebb lakó) 80 felett volt már az öreg. Olyan dolgai voltak, hogy bátyámat gyanúsította, hogy ellopta a nyugdíját, volt amikor azt hitte, hogy még azon a településen van, ahol előtte lakott és elment megkeresni a házát. Miután elcsatangolt, zártuk a kaput, de nem igazán zavarta, drótot hajtogatott és addig piszkálta vele a zárat, amíg ki nem nyitotta és ment újra "megnézni a kisházat" . 86 éves korában halt meg.