Hogyan tudnam elviselni a beteg mamam "hisztijet"?
Hallottam egyszer egy olyan mondast, miszerint, ha nem tudod megvaltoztatni a vilagot, valtoztasd meg a vilagrol valo gondolkodasod. Ebben kernek segitseget.
Velunk lakik az apai mamank, aki eddig hatalmas segitseget jelentett: nincs anyank, ezert o fozott rank (ocsemre, apara es ram), ezen kivul bevasarolt es a legkisebb unokara is mindig o vigyazott. Egeszen mult het szombatig, amikor teljesen lerobbant. Influenza, de nagyon rosszul viseli, 2x voltunk orvosnal, 2x hivtuk az ugyeletet es 1x mar korhazba is kerult a magas vernyomasa miatt, mindezt egy het leforgasa alatt.
Ugy ereztem, eljott az en idom: megmutatom tettleg is, hogy milyen halas vagyok, amiert felnevelt minket stb. Szoval megcsinalunk helyette mindent + rola is gondoskodunk, mikozben en egyetemre jarok, dolgozom es nyelvsulizom is. Egy perc szabadidom sincs most, de egy percig sem bannam, es nem is lenne faraszto, csak fizikailag, ha nem tortent volna egy csomo rossz dolog a heten es nem ilyen lenne a mamam hozzaallasa.
Mivel mamam beteg es maskepp nem tudtuk megoldani, 1 hetig nem ettunk fott etelt, raadasul nem is sokat aludtam egy nagyon fontos vizsgam miatt, amit a heten kellett letudnom. Gyanitom, hogy emiatt is lettem beteg, mert nalam a stresszel mindig nagy mertekben osszefugg az, ha beteg vagyok. Szoval szerda ota hoemelkedessel csinalok meg mindent. Ezen kivul a heten koltozott ki a legjobb baratnom kulfoldre es a nyelvsuliban egy nagyon kedves csoporttarsam bejelentette, hogy tobbe nem tud jonni. Mindez engem megviselt, de a legjobban az, hogy ma meghalt a kutyam.
A legrosszabb, amit nem tudok elviselni, hogy a mamam erre igy reagalt: "barcsak elmentem volna en is a kutyaval". Megis hogy mondhat ilyet a szeretteinek?? Azota bogtem mar egy csomot, es allandoan sirhatnekom van. Amikor meg csak 3. napja volt beteg, mar akkor azt mondta apunak, hogy o mar eleget szenvedett es meg akar halni. Azota ez a gondolkodas a trend nala. Raadasul mindennel elegedetlenkedik, amit erte teszek/teszunk: pl. veletlenul masfel kilos fagyasztott krumplit vettem a kilos helyett es igy nehezebben fert be - de befert! - a fagyasztoba, o pedig fel napig ezt emlegette sohajtozva, hogy ennyi eszem van. Vagy szombaton, mivel nem volt idom a szokasos boltba setalni megvenni a wc-papirjat, mondtam neki, hogy majd hetfon hozok, ugyis volt meg eleg. Szemforgatas volt a valasz lemondo sohajokkal.
Nekem ez nagyon rosszulesik, foleg a kutyas eset. Elni nincs kedvem. Hogyan viszonyuljak a megvaltozott mamamhoz?
Amugy nem haldoklik, mar sokkal jobban van. De lelkileg nagyon megvisel engem a hozzaallasa.
23L
Egy csomó olyan étel van, amivel max 20 percet kell foglalkozni, aztán elvan magában a sütőben/tűzhelyen.
Lehet, hogy középkori a felfogásom, de 26 évesen, napi 10-12 óra munka után is teszek főtt ételt az asztalra legalább hetente ötször, és a háztartást is ellátom.
Semmi szuperképesség nem kell hozzá.
Egy hétről van szó......
Fasírt 30 perc, hússütéshez előkészítés 5 perc, utána sül magától, levesek 20-30 perc.
Interneten milló recept van, használd.
Hasonló mentalítású vagyok, mint te, de rájöttem, hogy azt az időt, amit nyavalygásra és panaszkodásra fordítok, azt hasznosan is tölthetem.
Sajnálom, hogy így rád szakadt minden, de ne azzal foglalkozz, hogy miért van ez, miért van az, hanem szívd fel magad és lépj tovább.
Mama öreg, beteg, ha panaszkodik hallgasd meg, öleld meg, mondd, hogy szereted és ennyi. Nem kell elemezgetni a mondandóját.
En akkor is onzonek tartom, hogy az egesz csalad ugrasra keszen all, ha kell neki valami, es akkor ilyen szavakkal illet minket, valamint lelkileg terrorizal. En a sajat csaladtagjaimat sem szeretem feltetel nelkul, ahhoz elobb viselkedjenek is ugy.
Mi nem mondjuk, hogy "szeretlek", olelgetes, puszi-nyuszi sincs hala istennek. Ettol fuggetlenul szeretjuk egymast, vannak kozos programjaink is, apa a rengeteg munkaja ellenere sem erzi tehernek a gyerekeit.
Amugy mama kezd talpra allni, es miota szoltam neki, hogy ilyeneket nem kellene mondania, bocsanatot kert es azota nem hallottam tole ilyesmit. Rokonokkal beszelgettem errol, es allitolag mindig ilyen volt. Amikor dolgozott, akkor is mondogatta a sajat gyerekenek, hogy "na, 5 evet adok magamnak, mar nincs ertelme elni" stb. :D legalabb megtanultam, hogy en milyen beteg NE legyek sohasem. A negativ tapasztalatokbol is tanulhatunk.
Szoval, elkezdte megemberelni magat es tisztelni, amit erte teszunk, ugyhogy a munkam nem lett kevesebb, de hatarozottan jobban erzem magam es most mar szivesen segitek neki.
Koszi mindenkinek, aki irt, vasarnap nagyon magam alatt voltam, de most mar ujra "felvettem a kesztyut". :)
Megütötte a "fülemet", hogy szerencsére nincs ölelés, puszi.
Miért, az rossz?!
Van olyan helyzet, ahol semmi mással nem tudod kimutatni a törődésedet, szeretetedet.
Nem kell nyalni falni egymást, de azért jégsziklának sem kell lenni, és nem kell megijedni egy kis testi kontaktustól.
23 evig igy lettem nevelve, es ezen mar nem is akarok valtoztatni. Szerencsere a barataim sem olelgetosek, puszilkodosak, ezzel engem ki lehet kergetni a vilagbol. Az egesz csaladom ilyen a masik mamamat es a nagynenemet kiveve, de rajuk is csak unnepekkor jon az 5 perc. Eleg is boven.
Mi kerult az allasaba? Hogy hirtelen beteget kellett apolnia? Az nagyon rossz lehetett. :( mamamnal ez csak egy influenza volt, es hamarosan most mar meg fog gyogyulni.
" én a családtagjaimat nem szeretem feltétel nélkül" - írja a kérdező.
Hát akkor ennyi. A mama megbukott a vizsgádon, dögöljön meg.
Egy hétig nem kaptál főtt ételt. Ez untig elég.
Költözz el, nyalogasd a lelki sebeidet.
Őrület.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!