Életszínvonali különbségek?
Sziasztok!
A barátom nemrégiben megkérte a kezem. Nagyon boldog voltam, természetesen igent mondtam.
Bár én ezt így nem szeretem mondani, ahogy most elmesélem, de muszáj valahogy leírnom, hogy megértsétek.
A helyzet az, hogy az én családom, minden felmenőm igen jómódú, gazdag mezőgazdasági termelő. Soha életemben nem volt semmilyen anyagi problémám, mindenre volt pénz amire kellett, bár a szülei sosem "kapattak el", sosem vettek felesleges dolgokat és sose hagyták, hogy elszálljak a földtől.
Párom ezzel ellentétben szegényebb. (Bár ezt így én nem mondanám) Anyukája napszámba jár, apukája gyári munkás, szegényeknek egész életükben gürizniük kellett.
Nekem ez mindegy volt, sosem úgy választottam párt, hogy azt nézzem, hogy gazdag legyen, hanem az volt a lényeg, hogy valóban szeressem és jól kijöjjünk egymással.
Párom 1x-2x felhozta ezt a témát, hogy "jajj, mert mi mennyivel jobban élünk, mint ők", de mindig mondtam neki, hogy ezzel ne törődjön, engem nem érdekel. Anyósjelöltem is kicsit kellemetlenül érzi magát, és nagyon bántja, hogy ők nem tudnak nekünk házat venni, pedig ők a fiús szülők. Engem ez sem érdekel!
Na de aztán az eljegyzés bejelentése után nagyszüleimtől kaptam egy csodálatos megjegyzést, hogy hát jobb helyre is férjhez mehetnék meg mennyi fiatal fiú van, aki "hasonló körökben mozog", mint én, meg hogy hát a barátnőim is mind jól választottak férjet maguknak..
Na én a mamámat szépen leállítottam, de ilyeneket mondott, hogy ez majd az életben ki fog ütközni meg hát max az szokás, hogy a gazdag férfi vesz el egy szegény lányt, és nem fordítva. Meg hogy sokkal jobb sorom lehetne, stb...
Most nehogy már én legyek a "család szégyenfoltja" azért, mert nem érdekből házasodok... Egyébként a szüleim teljes mértékben támogatnak bennünket, és nekik is fontosabb, hogy én boldog legyek.
Egyébként a vőlegényemmel saját gazdaságot fogunk indítani.
Muszáj volt magamból kiírni a dühöm, kérlek írjatok véleményeket. 21/L
"Eljutottunk arra a szintre, hogy a lányok jobban értékelik, ha egy fiú kondizással tölti a szabadidejét, ahelyett, hogy tanulna és később értelmiségi jó munkaerő lenne."
Ha felcseréled a fiút és a lányt, ez mindig így volt. Így miért baj?
Ha esetleg elválnátok, akkor jelentkeznék következő vőlegénynek. De a gyűrű árát előlegezzétek meg, majd megadom:D Menne a lol egész nap, te meg hozod a zsetont, aztán este kettyintés azt csá:D
Amúgy ne hagyd magad, és vágj vissza. Te már egy érett nő vagy aki tud döntéseket hozni az életben, valamint a rózsaszín felhő sincs már, mivel ez már egy öszetett komoly hosszú kapcsolat, és nem valami 2-3 éves rövid tini szerelem.
Szerintem nem az számít, hogy ki milyen anyagi szintű családból jött.
Nekem az tűnt fel, hogy csak a szülők anyagi helyzetét emlegeted, a sajátotokat nem. Dolgoztok mindketten? A saját keresetetek esetében zavar titeket a különbség?
Ha titeket nem zavar és nincs problémátok ebből, akkor ne hallgass a rosszindulatú megjegyzésekre, mert nincs értelme.
Ha titeket is zavar, akkor az már más lapra tartozik.
f'szom, 8-ast pontozza már le valaki, mert véletlenül a félig hasznosra kattintottam...
attól ne féltsétek, hogy közös lesz a vagyona a párjával, mert eleve csak az együtt megkeresett lesz az, örökség meg ajándék nem, 21 évesen meg nem hiszem, hogy sok saját vagyona lenne.
Nem tudom a 8-as válaszával mi a bajotok, mert én is egyre jobban azt veszem észre a mai pároknál, hogy mig a nő átveszi a férfi szerepét, addig a férfi teljesen ellustul.
Ez szerintem sem normális.
Persze tisztelet a kivételeknek!!!! :)
Nekem szüleim pl nagyon intettek arra, hogy a jelenlegi életszinvonalnál jobban ne adjam lejjebb, persze én is inkább kis szerelmes akarok lenni.
Már jelentekzenk nálunk a vagyoni különbségekből okozó problémák, pedig még se eljegyzés, se semmi.
Persze nem mindenki kell igy járjon.
Én is dolgozok, mellette sulizok, én büszke vagyok erre, hisz a környezetemben eléggé kiemelkedek ezzel a párositással (másoknak jön a pénz -tudja a *** honnan, mert l*** se dolgoznak-), vagy épp a párjuk tartja el.
De szerintem ez a páreltartósdi sem jó mint véglet.
Na nem tudom. Persze ez ismét egy tapasztalat, illetve vélemény.
De ha választanom kéne, én a 8-as táborához húzok.
Pontozni meg lehet, attól még kitartok a véleményemnél!
Azt írod párod szüleiről, hogy egész életükben gürizniük kellett. A te szüleid nagyban gazdálkodnak, de hát az sem munka nélkül hozza ám a pénzt!
Szerintem a legfontosabb, hogy párod szorgalmas legyen (meg persze te is). Ha szorgalmasak vagytok, akkor a szüleitektől kapott indulótőkét jól fogjátok forgatni, és remélhetőleg jómódban éltek. De biztos nem lógatjátok a lábatokat.
Nagymamád majd megbékél, ha látja, hogy a férjed szorgalmasan dolgozik a gazdaságban. Szüleid meg amúgy is mellettetek állnak, ez a lényeg.
Dolgozunk mindketten, párom többet keres, mint én.
A későbbiekben az a tervünk, hogy ha már ott tartunk a gazdasággal, hogy a páromnak nem kell + munkahely, akkor ő felmond és csak mezőgazdasággal foglalkozik teljes állásban, én pedig dolgozom továbbra is a munkahelyemen.
Igen, a szüleimtől kapunk házat, nászajándék gyanánt.
Köszi a válaszokat, várok még!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!