Ti rábíznátok olyan nagyszülőre a 15 hónapos gyereketeket, akiben nem bíztok és akit nem kedveltek, de imádja az unokát és biztosak vagytok benne, hogy nem ártana neki semmilyen módon?

Nem kedvelem anyósomat, de bármikor rábízom a gyerekeimet.

Sok mindennel nem értek egyet, amit csinál, de tudom, hogy jószándékból teszi. Nagyon igyekszik jó nagymama lenni és szándékosan nem is szeg meg semmit abból amit kérünk tőle!

Mondjuk az is tény, hogy egyetlen konkrét dolog van, amit a másik gyerekétől való unokának és a saját gyerekeinek is engedett, viszont határozottan megmondtam, hogy a mi gyerekeinknek ne. Nem ehetnek keménycukrot. Gumicukrot, puha cukrokat igen, de keménycukrot nem. Elfogadta, bár nem érti, viszont a lényeg az, hogy tiszteletben tartja a kérésemet. Viszont ha nem így tenne, akkor hiába imádja az unokáit nem szívesen engedném hozzá a fiúkat.

A saját otthon jó ötlet, de akkor meg visz majd a mama édességet.

Egyébként a kérdező nem dramatizálja túl, mi is hiába kértünk kb. 2 éven keresztül mindenkit a rokonságban, hogy ne tömjék édességgel, senki nem értette meg.

Eredmény: 4 őrlőfoga menthetetlenül megromlott, egy gennyesedett is, átmeneti gyógytömésen kívül a fogorvos semmit nem tudott kezdeni vele, mert annyira rossz állapotban vannak, kihúzni meg még nem lehet, amíg ki nem nő mögötte az új, az pedig a 6-os csont őrlőfogak esetében nem mostanában várható (5 éves a gyerek). Marad a Cataflan csepp, ha nagyon fáj neki, meg a méreg, hogy miért nem lehet komolyan venni, ha a szülők kérnek valamit.

Soha nem bízom olyanra akiben nem bízok teljesen.

Az sem érdekel h a nagymamának kell kényesztetni a gyereket ha nem ehet édességet akkor nem és kész, ha nem engedek neki vmit akkor elvárom h ők se... hát ez soknindenbe nem megy úgyh nem is bízom rájuk.

Megoldjuk a párommal a dolgokat, vagy jön velem és ketten elintézzük, játszótéren egyéb ilyen helyen meg talalkozik egy csomó gyerekkel.