Elvesztettük kisbabánkat egyedül maradtam a fájdalmaimmal? Élnek szüleim de mintha mégsem lennének semmi szeretetet nem mutatnak felém

én értem neked miért olyan fájdalmas, de őszintén kívül állónak nehéz olyasvalakit szeretni,amit nem látott igazán,nem tudott magához ölelni...Engem sem rendítene meg maga a baba halála inkább az anyukát sajnálnám nagyon,de:

vannak olyanok akik ilyenkor nem akarnak beszélni róla mert félnek,hogy sebeket tépnek fel, nem tudják mi lenne ilyen esetben a helyes lépés

Szóval ne legyél gyerek és várd el,hogy kitalálják a gondolatodat,hanem felnőtt nőként közöld szüleiddel a fájdalmadat.Őszinte részvétem

Szegénykém, nagyon sajnálom! Kitartás, légy erős, hiszen nem most voltál utóljára édesanya, lesz még csemetéd! Tudod, nagyon sok nő keresztül megy ezen, sajnos az első terhesség sok esetben elmegy :(

Tudom, semmi nem enyhítheti a fájdalmad, de akkor is szeretném elmondani neked, hogy nekem nincs rendesen kifejlődve a petefészkem. Több orvosnál is voltam, mindegyik azt mondta, hogy ettől még nincs teljesen kizárva, hogy teherbe essek, de azt előre tudnom kell, hogy azok a hormonom, amelyektől nőni tud a petefészek kb. 14-15 éves korig termelődnek, utána már csak a terhesség során indulnak be újból, de akkor is kell 1-2, akár 3 terhesség is, mire megfelelően befejeződik a petefészkem kifejlődése. Ezek a terhességek törvényszerűen el fognak menni még félidő előtt.

Ezzel azt akarom mondani, hogy ami most neked átok, az nekem bizony áldás lenne, hiszen egyel közelebb lennék ahhoz, hogy babám születhessen. Tudom, hogy ez nem vígasz, de próbálj pozitívan tekinteni a világra. Mindegy, hogy ki, mindegy, hogy hány ember áll melletted, a fájdalmadat úgyse tudnák csökkenteni, ezzel neked kell most megbírkóznod! Légy erős és mihamarabb igyekezz túllépni rajta annak érdekében, hogy lelkileg is fel tudj készülni a következő sikeres terhességedre!

Őszinte részvétem!