Hogyan kéne (finoman) jeleznem, hogy idén nyáron már nem szívesen mennék le a nagyszüleimhez vidékre? Nem akarok sértődést.
Mióta megszülettem minden nyáron két hetet a nagymamáméknál töltök. Amíg kicsi voltam, ez tök jó volt. Eljátszottam Mamával és az állatokkal, mentünk strandra, kirándulni, stb, és az unokatestvéreim is hazajöttek egy-egy nyárra Amerikából; mindig elröppent az a két hét (pedig veszettül honvágyas voltam/vagyok még most is).
Igen ám, csak 10-11 éves korom óta már máshogy látom a dolgokat. Egyre távolabb kerültek tőlem a nagyszüleim, (azaz én kerültem távolabb tőlük) úgy éreztem, a nyakamon lógnak, így, hát a szobába menekülve töltöttem az idő nagy részét, várva, hogy jöjjenek értem a szüleim. Mamáék nem tudták/tudják elfogadni, hogy kamaszodom. Még most is 5 évesként tekintenek rám. Imádom őket, mert csodálatos emberek, de nem értették meg, hogy "felnőttem" idézőjelben, és ez nagyon idegegesít. Elég irritáló, hogy tízpercenként megkérdezik, nem vagyok-e éhes, vagy, nincs-e kedvem csinálni valamit. Nem tudom nekik elmondani, hogy néha egyedül érzem jól magam. Anyu és apu is próbálták nekik elmagyarázni a helyzetet, de nem hatott.
Tavaly is végig unatkoztam, kiolvastam vagy négy könyvet, és be kell valljam, nem éreztem jól magam. Nincs mit csinálni ott, nem tudok olyan helyre menni, ami érdekelne.
Sokkal szívesebben lennék többet idén a barátnőimmel és a barátommal, (főleg mert ősszel elköltöznek, és szinte sose fogom látni) be szeretnék iratkozni egy angol tanfolyamra is. Mamáék bezzeg ezerrel készülnek, hogy de jó lesz majd a nyáron, ha ott leszek...
Hogyan kéne nekik felvázolni a helyzetet anélkül, hogy megbántanám őket? Nagyon szeretem a nagyszüleimet, de NEM SZERETEK OTT LENNI. Mit tegyek?
Bocsánat, hogy kicsit hosszú lett...
Mikor öcsivel kicsik voltunk mi is mentünk mindig mamához 1-2 hétre a nyáron. Volt hogy kétszer is. Ahogy leírtad.. akkor minden más volt. Aztán ahogy nagyobbak lettünk már nem volt olyan érdekes a dolog..
Folyamatosan csökkentettük az időt, bár mama is megértette hogy nem vagyunk már kicsik. Volt hogy inkább lementünk 2x2-3 napra, és akkor inkább már arról szólt hogy rendbe tettük mamánál az udvart, segítettünk neki; amit ő már nem tud megcsinálni. Aztán volt olyan is hogy én lementem 2-3 napra, elvittem valamelyik barátnőmet, és ugy jobban elvoltunk.. kimentünk strandra stb. Ugyanígy volt öcsém is, lemenet külön egyik haverjával.
Nem azért nem mentünk mi sem hetekre, mert nem szerettünk ott lenni, vagy valami.. csak szimplán szét untuk magunkat... meg megnőttünk. :)
Persze, hogy keserűre sikeredett. Mást sem látok már ebben a családi kapcsolatok kategóriában, csak üres észosztást. Mikor van egy kérdés, hirtelen mindenki három diplomás, négy nyelven beszélő ember lesz, aki egyszerre tanul és dolgozik két műszakban, és még így is ötös tanuló. Itt is mi van? 16 év ALATTI, könyörgöm. Miért kell egyből mindennek beállítani, csak mert kamasz létére nem akar mamázni a nyáron két hetet folyamatosan? Néha az az érzésem, a többi kérdést is olvasva, hogy itt már mindenki felnőttnek született... tényleg, annyira nevetséges, amikor okosnak próbálják meg magukat beállítani az emberek.
Amúgy hetes válaszoló vagyok, fogadd meg, amiket írtam, látogasd a nagyid ettől függetlenül, és minden oké lesz. Nem kell ezt itt bonyolítani...
Én sem mondtam, hogy okod van a szégyenkezésre ;)
Csak azt, hogy pont ide nem tartozó dolgokat írsz.
Egy 16 éven aluli kamaszgyerek nem tud úgy megítélni dolgokat, ahogy egy felnőtt. Ezt próbáltuk elmagyarázni neki.
Érdekes én értem, hogy mit akart mondani a 75%-os. Nem egy nagy rejtély.
Kérdezőnek viszont azt javaslom, hogy inkább próbáljátok meg, hogy többször mész, de kevesebbet. Pl. 4-5-ször 2-3 napot.
Köszönöm a hasznos válaszokat. Sajnos annak, aki a válaszában lealacsonyította a fiatal korúakat, azaz engem is, nem tudok köszönetet mondani. Számítottam arra, hogy ilyen válaszokat is kapok majd, és lehet, hogy meg is érdemlem. Szerettem volna, ha megpróbáltok tanácsokat adni, valakinek sikerült, van akinek nem.
Ez a baj az "érett" és "okos" felnőttekkel, csak hajtogatják a magukét, rendületlenül, másokat megsértve ezzel. Nem értem, miért érzitek annyival felsőbbrendűeknek magatokat. Nem lesz senki több attól, hogy kettessel vagy hármassal kezdődik az életkora. Persze könnyű mindent erre fogni. Azt vártam volna, hogy beleképzelitek magatokat a helyzetembe, és anélkül válaszoltok, hogy megsértenétek ezzel az egész generációmat. Nem sikerült... Nem baj. Köszönöm szépen, felnőttek ;) hoztátok az elvárt formát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!