Hogyan kéne (finoman) jeleznem, hogy idén nyáron már nem szívesen mennék le a nagyszüleimhez vidékre? Nem akarok sértődést.
Mióta megszülettem minden nyáron két hetet a nagymamáméknál töltök. Amíg kicsi voltam, ez tök jó volt. Eljátszottam Mamával és az állatokkal, mentünk strandra, kirándulni, stb, és az unokatestvéreim is hazajöttek egy-egy nyárra Amerikából; mindig elröppent az a két hét (pedig veszettül honvágyas voltam/vagyok még most is).
Igen ám, csak 10-11 éves korom óta már máshogy látom a dolgokat. Egyre távolabb kerültek tőlem a nagyszüleim, (azaz én kerültem távolabb tőlük) úgy éreztem, a nyakamon lógnak, így, hát a szobába menekülve töltöttem az idő nagy részét, várva, hogy jöjjenek értem a szüleim. Mamáék nem tudták/tudják elfogadni, hogy kamaszodom. Még most is 5 évesként tekintenek rám. Imádom őket, mert csodálatos emberek, de nem értették meg, hogy "felnőttem" idézőjelben, és ez nagyon idegegesít. Elég irritáló, hogy tízpercenként megkérdezik, nem vagyok-e éhes, vagy, nincs-e kedvem csinálni valamit. Nem tudom nekik elmondani, hogy néha egyedül érzem jól magam. Anyu és apu is próbálták nekik elmagyarázni a helyzetet, de nem hatott.
Tavaly is végig unatkoztam, kiolvastam vagy négy könyvet, és be kell valljam, nem éreztem jól magam. Nincs mit csinálni ott, nem tudok olyan helyre menni, ami érdekelne.
Sokkal szívesebben lennék többet idén a barátnőimmel és a barátommal, (főleg mert ősszel elköltöznek, és szinte sose fogom látni) be szeretnék iratkozni egy angol tanfolyamra is. Mamáék bezzeg ezerrel készülnek, hogy de jó lesz majd a nyáron, ha ott leszek...
Hogyan kéne nekik felvázolni a helyzetet anélkül, hogy megbántanám őket? Nagyon szeretem a nagyszüleimet, de NEM SZERETEK OTT LENNI. Mit tegyek?
Bocsánat, hogy kicsit hosszú lett...
Kompromisszum: menj el a nagyszüleidhez, de nem két hétre, hanem egyre, vagy egy hosszú hétvégére.
Én mentem már barátnővel "nyaralni" a mamájához a világ végére, nagyon jó buli volt :)
De ha egyedül mész, akkor is könnyen elfoglalhatod magad.
Használd az időt, amit velük tölthetsz.
Egyébként ez természetes, amit érzel. Én is mindig a mamáméknál voltam szünetben, aztán ahogy nagyobb lettem, már nem élveztem igazán. De felnőttként már szívesen lennék ott, bármennyit! Csak sajnos már nem élnek :(
16 évesen nem fogod érteni úgysem, amit válaszolnék, azért mondom mert én is voltam 16 éves és akkor még nem gondolkodik úgy az ember, mint később.
Ha csak nyáron látod őket, akkor rövidítsd most le a két hetet egy hétre, ha tényleg szereted őket, akkor ez nem eshet nehezedre, igyekezz beszélgetni velük, engem mindig lenyűgözött pl. amikor a régi időkről meséltek.
Ha egy kicsit érettebb lennél, akkor
1. nem várnád el egy idős embertől, hogy megváltozzon, mert nem fog, te viszont tudsz alkalmazkodni, mert fiatalabb vagy
2. tudnád, hogy az idős nagyszülőkkel töltött minden idő aranyat ér, még akkor is, ha tízpercenként megkérdezik, hogy nem vagy-e éhes, és nem lennél emiatt ideges, sőt el tudnád foglalni magad, és nem unatkoznál.
Hát ezért is fontos, hogy hány éves vagy, és valóban látszik, hogy 16 év alatti vagy.
Bocsi.
34N
Szerintem a korához képest igenis éretten és értelmesen ír. Nincs ezzel a problémával semmi gond. Természetesen arc nélkül itt a gyk-n mindenki mintaember, tökéletes gyerekek, szülők, nagyszülők. Hagyjuk már...
A kérdező el fog menni a nagyihoz, sőt, szerintem a nyáron többször is, meg lehet nyugodni. Teljesen természetes, hogy ilyeneket érez már pár éve. Lehet, hogy fél, 2 vagy 3 év múlva megint visszavágyik majd a nyáron egy-két hétre pihenni a nagymamájához. Állítsatok már magatokon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!