Szerintetek igazam volt? Mert most a fél család morog rám :/ (Érintőlegesen meleg kérdés)
A héten volt a ballagásom, amire elhívtam a barátomat is, meg a nagymamámat is, mire nagymamám kijelentette, hogy ha jön „az a fiú” is, ő nem jön. Mondtam neki, hogy kár, majd akkor hiányoljuk. Nem is jött.
Erre most utólag a fél család morog rám, mert hogy állítólag nagymamám otthon végigsírta a ballagásom napját, hogy ő mennyit vigyázott rám gyerekkoromban, én meg hátat fordítottam neki (???). Meg hogy szerintük most az egyszer engednem kellett volna, meg a család fontosabb, mint egy két hónapos kapcsolat, de itt rohadtul nem a két hónapos kapcsolatról van szó, mert a nagymamámnak nem azzal volt baja, hogy csak két hónapos a kapcsolatunk, hanem hogy egy fiúról van szó… miért nem bír ő engedni, egyedül ő fújolt a családban a volt barátomra is meg a mostanira is, mindenki más elfogadta. (A másik nagyszüleim ott voltak a ballagáson.)
Most anyám kitalálta, hogy valamelyik hétvégén csináljunk egy ilyen nagy családi összejövetelt egy ebédet, és oda elhívjuk nagymamámat, és akkor húdejó lesz. De mondtam neki, hogy tökmindegy, mert arra is elhívnám a barátom, és akkor nagymamám megint nem jönne… erre azt mondta, hogy konok vagyok, és semmivel sem vagyok jobb, mint a nagymamám… szerintetek kinek van igaza, most komolyan engedjek egy ilyen helyzetben?
19/F
Kedves 9-es.
A mama hisztizett be.
Már bocsánat, itt nem arról van szó, hogy pár órát nem bír ki a szerelme nélkül, hanem hogy a nagymamája egy olyan dolgot nem akar elfogadni, ami az identitása jelentős része. Itt pontosan a nagymama az, aki a hisztit csinálta. Mert neki is lehet egy nagyot nyelni, azt mondani, hogy kedves unokám, elfogadlak, és eljönni a ballagásra. Nem tudom, hogy miért a srác lesz a hibás.
Nyilván törekedni kell a békére és a megegyezésre, és tiszteletben kell tartani, hogy nehéz a nagymamának elfogadni, de nem kell engedni. Igenis a nagymama lássa meg, hogy nem az ő kívánságai rángatják a világot, különben folyamatosan a kérdező nyakában fog ülni, hogy mikor szerez már egy lányt.
Azért morog veled család, mert a nagymama nekik mondja ezt órákig telefonon (gondolom anyudat szórakoztatja vele, hogy mennyit sírt) Nekik is elegük van már ebből, ezért anyud próbál mindenkit megbékíteni. A ballagást teljesen megértem, sértő lett volna kitiltani a párod.
Az ebédben már nem ennyire necces. Nem minden családi ebédre kell elvinni a párod, főleg egy 2 hónapos kapcsolatban.
Döntsd el: lenyeled a békát, hogy egy ebédre nem jöhet a párod a nagymama miatt (értem, hogy sértő rátok nézve), vagy kiállsz magatok mellett és teljesen megromlik a viszonyod a nagymamával.
9-es vagyok:
Igen, olvastam a kérdést, tudom, hogy a nagyi hisztizett be, de abba is bele kell gondolni, hogy egy idős emberről van szó, akinek más a gondolkodása, olyan, mintha egy gyerekkel beszélnél. Továbbra is úgy gondolom, hogy a 19 éves kérdezőnek, aki elviekben most fog érettségizni, érettebben kellett volna gondolkodni. Nekem is van barátom (bár én lány vagyok), de a családomat előbb választanám, mint a szerelmemet, főképp, ha még csak 2 hónapja járunk. Ha az én gyerekemről lenne szó, nagyon csalódott lennék, hogy így viselkedik a nagyanyjával.
Itt nem a két hónapos kapcsolat a lényeg! Ha 10 éve lennénk együtt, akkor sem jött volna el!
A volt barátomra is fújt, pedig vele 2 évig voltunk együtt, ráadásul neki tényleg olyan volt a személyisége, hogy 2 perc alatt megkedveltette magát mindenkivel.
A másik nagyszüleim kanyar nélkül elfogadták, pedig elég vallásosak.
Amúgy tényleg sokat foglalkozott velem kiskoromban (meg a családnak is segített rengeteget, amikor szükség volt rá), és tényleg szeretem, de borzasztó merev! Pl. van itthon vezetékes telefonunk, de nem használjuk már éve óta, viszont nem köttetjük ki, mert nagymamám állandóan azzal jött, hogy úristen milyen háztartás az, ahol nincs vezetékes telefon! Aztán anyukám úgy döntött, hogy inkább legyen vezetékes telefon, mint hogy 2 naponta ezt hallgassa...
Szóval van, amiben engedünk, de ebben, hogy nem fogadja el azt, akit szeretek, nem nagyon tudok!
A mamád régi kor szerin élt, nevelték. A nézete nem fog egyik napról a másikra megváltozni, de megpróbálhatsz kompromisszumot kötni vele.
Ahogy szokták mondani: Pasik jönnek, mennek, a barátság, család örök.
Ki tudja, lehet, hogy 3 hét múlva szakítotok a pároddal, ennek ellenére a nagymamád sosem fog neked megbocsájtani, mert kirekesztetted az életedből ezzel a hozzáállással.
Kell neked, hogy a mamád úgy menjen egyszer a túlvilágra, hogy haragba volt veled? Bele tudnál nézni a tükörbe, hogy ha valami történne vele, te meg megsértődötten még csak egy ebédre sem ülsz le vele úgy, hogy ne legyen ott a párod, akivel bár lehet, hogy rózsaszín felhőket látsz, de hidd el, nem sokáig.
Amúgy az első esetbe talán igazad volt, de az utólagos ebéddel kapcsolatba már nem ( szerintem). Jobb a békesség.
10-es vagyok.
Pont ezt írtam. Mi az, hogy a mama azt is szabályozza, hogy mi van és mi nincs EGY MÁSIK HÁZTARTÁSBAN, amihez neki SEMMI KÖZE?!
Kérdező, így már duplán igazat adok Neked. Sok boldogságot a pároddal, mamád meg majd lehiggad.
Vagy a szüleid szerint normális, hogy a kedves mama dirigál még a ti házatokban is?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!