Mit tegyek? Egyszer észreveszik magukat?

Problémám az, hogy kisgyerek korom óta nagyszüleimnél laktunk anyámmal. Anyám azóta elköltözött párjával él. Nekem miután megszűnt a munkám, haza kellett jönnöm. Azóta teljesen kivagyok idegileg, érzelmileg. Öreganyám lehetetlenné teszi az életem, folyton kitalál dolgokat, amik nem valósak. Nem engedi, hogy telefonáljak mert kikérdi, hogy kivel miért és minek..Ráadásul folyton megaláz,ami szülőknél előszokott fordulni..De ő 10 évesként kezel, és folyton azzal jön, hogy nem tudok beszélgetni, telefonálni...például, megvádol, hogy megkértem valakit telefonon, hogy kérjen nekem időpontot a fogorvostól, mert én béna vagyok, és ő hallott valami ilyen beszélgetést..mert, hogy mindig engem figyel. Ami szinte vicc, hogy még rosszul is hal, és megint érvénybe lép, hogy kitalál minden hülyeséget. Persze szomszédoknak rokonoknak, ezt mind szépen előadja, és nem tudom magam kivédeni, mert jön a tiszteletlen, mai fiatalok..szavak kombinációjával..Persze aminek, meg nincs alapja. Próbálnék visszatérni a régi életemhez, de nem egyszerű munkát találni. Párom is teljesen tehetetlen. Nem tudok mit kezdeni és kivédeni, az ilyen szitukat. Ha szóvá merek tenni valamit, hogy ki vagyok borulva, akkor meg felpofoz, nekem jön konkrétan..Eléggé nagy darab nő, és a megőrülés határán van már..Barátaim régóta ismerik, de minden újabb sztori elmesélése után, mindig elképednek. Főleg mivel erőssége a képmutatás, és a hazudozás. Lehet eléggé, hihetetlen, vagy viccesnek fogható ez amit most leírtam, mert nem ilyennek kéne lenni egy mamának..De folyton a sírás kerülget, úgy érzem megfulladok tőle. Elmenni se tudok, míg nincs munkám. Pedig mindent megteszek, hogy találjak. Már nem tudom, mit csináljak?