Hogyan legyek erős? Úgy érzem szétszakadok belül.
A nagymamám az éjjel örökre elaludt. Legszívesebben üvöltenék, sírnék, sikoltoznék. Gombóc van a torkomban, a víz is kijön belőlem a gyomoridegtől. Mégis mosolyognom kell, erősnek lenni. A kislányom még csak két éves, kétségbeesik, ha csak könnyeket lát a szememben.
Tudom ,hogy a kistestvéremnek is nekem kell a támaszának lennem. Mindig én voltam a bizalmasa. Mit tehetnék?
Részvétem.
A párod nem tud segiteni ha hazajön?Vigyázzon rá te meg vonulj el sirni.
Átéltem ezt a kislányom csak 1,5hónapos volt,szoptattam tehát nagyon nem lett volna jó ha kiborulok.
Szerintem előttük próbálj meg erősnek látszani, de legyen egy nap egy órácskád egyedül, ahol tudsz sírni, üvölteni és nem kell megjátszanod magad, utat engedhetsz a benned lévő érzelmeknek.
Ezeknek ki kell jönniük, mert ha bennmaradnak azzal sokat ártasz magadnak. Kérj segítséget valakitől, anyudtól, barátnőtől, hogy figyeljenek a picire egy fér, egy órácskát míg te elmész egyet sétálni. Biztos hogy segítenek mert tudják hogy milyen nehéz egy szerettünk halálának elfogadása, megértése, feldolgozása.
Őszintén sajnálom és nagyon nagyon sok erőt kívánok! Biztosan szép kort élt meg és boldog volt, hisz már dédi lett, ezt kevesen érik meg:)
Ha mondhatok valamit: az én mamám is elég öreg már, nagyon nagyon félek hogy egy váratlan percben itt hagy, mégis tudom, hogy nagyon szeret minket és mi is őt, és ez a legfontosabb! Bár úgy vagyok vele, hogy az én mamácskám sosem fog meghalni. A szívünkben örökké élni fog.
Kitartás!
Először is, őszinte részvétem!
Ne ess kétségbe azért, ha véletlen sírni lát a pici lány, magyarázd meg neki az ő nyelvén, hogy minden rendben van és lesz is, csak szomorú vagy a nagyi/dédi miatt. Ne sokkoljon, ha végképp nem megy, azért 2 évesen, már el lehet magyarázni neki a helyzetet!
Egyébként pedig igen, bízd rá apára, amíg te beülsz a kádba egy fürdőre és jól kibőgöd magad, vagy elmész sétálni, vagy bármi. Esetleg miután lefeküdt akkor adj ki magadból mindent, a lényeg hogy ne tartsd magadban, mert sokkal nehezebb így feldolgozni a gyászt, már ha egyáltalán fel lehet úgy, hogy magadba fojtod.
Egy szeretett hozzátartozó halálakor természetes hogy fájdalmat érzünk.
Nagyszüleim közül már csak egy él, a többiek 80-90 éves koruk között meghaltak. Én úgy voltam vele, hogy tudomásul vettem, hogy ez a természet rendje (nem vagyok vallásos), számomra ők az életben nyertesek voltak, mivel tartalmasan, sokáig jókedvben és egészségben éltek.
Számomra sokkal megrázóbb az, ha fiatalabbakkal történik tragédia, különösen ha pl. kisgyermek veszíti el apját vagy anyját.
Szia!
Együtt érzek veled!
Ne legyél erős, legalábbis találj helyet időt a sírásra, gyászra! A kislányod a vígasztalód!
Tudd hogy nincs halál. Szerintem tudod is.
A nagyi sokkal jobban van mint te! Ha nem magadat sajnálod leginkább hanem tényleg a nagyit...akkor szedd össze magad és küldj felé POZITÍV gondolatokat és érzéseket, az segíti Őt! A negatív pedig ront a helyzetén sajnos...
Beszéld ki a dolgot akivel csak tudod...a picivel is beszélj!
Bárcsak megvígasztalódnál!
t.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!