Hogyan dolgozzam fel a nagyapám halálát, aki nagyon fontos volt nekem? Egyszerűen nem tudom felfogni hogy már nincs többé. A nagymamámnak hogyan segíthetek jobban feldolgozni ezt a veszteséget?

Hasonló helyzet. Rákos nagymama, 2 hónapot feküdt kórházban , a végén már nagyon sok fájdalommal és szenvedéssel. Dédunoka most született meg, nem láthatta már ...nagyon fáj, sokat is sírok emiatt. Az a helyzet hogy ezt nem lehet egyszerűen feldolgozni. Idővel enyhül a fájdalom, de szerintem ehhez el kell telni bizonyos időnek. :( sajnálom amúgy, részvétem.

Családtagoknak úgy lehet legjobban segíteni ha sokat látogatod,ott vagy neki.

80 évesen hunyt el, ergo eléggé szép életet megélt. Ezért nem kell bánkídni, az élet megy tovább, és ez ilyen. Egy dolog biztos az életben, az a halál. Mindenki elmegy mellőled(hacsak nem te fogsz hamarabb) idővel. El kell felejteni, és örülni annak, hogy eddig is ott volt veletek. A felfogásododon kell változtass, mert megbetegíted magad ezzel. Én amikor elkészítettem a nagyszüleim, persze hiányoztak, mai napig is hiányoznak. De úgy vagyok vele, hogy ez az élet. Nem lehet kikerulni, és örülök, hogy x évet együtt tudtunk lenni. Vannak akiknek ennyi sem adatik meg.

Az én nagyanyám eléggé fiatalon lett özvegy, nagyapám is relatív fiatalon hunyt el. Ő nem tudta felfogni, depressziós lett meg minden féle lelki szirszarja lett. Rajtunk vezette le a fájdalmát. Rajta kívül mindenki fel tudta dolgozni, csak ő nem akarta. Nem érdekelte az se, ha 10 éve volt tata halott, akkor is naponta bőgött. Valahogy segíts mamádnak, ide ne kerüljön. Mondd el neki hogy biztos tata jó helyen van, és attól még az élet megy tovább.

Papa 62 lett volna... tüdőrák...13 voltam... ennek már 12 éve de... kimentem hozzá a temetőbe és elmondtam neki mi a helyzet mostanában, és mondtam neki hogy szeretnék mellette lenni minél hamarabb, mert nagyon hiányzik ő nekem az élet meg egy szar. Úgy van a sírhely hogy mama még odafér meg még ha unoka hal meg akkor ő is. 4-5 ember simán úrnában.

Mióta meghalt (ő nevelt kvázi apám helyett mert az lelépett) azóta vagyok kattos.

Nem, az idő nem elég, fel kell dolgozni:

[link]

Ne akard a halála után 5 perccel "feldolgozni". Meg kell gyászolni, nem pedig túllenni rajta. Annak megvan az ideje, add meg magadnak. Hova rohansz?

A nagymamádnak nem tudod, hogy hogy tudsz segíteni, mert minden ember más. De ha te most a saját gyászoddal vagy elfoglalva, akkor nem az a feladatod, hogy őt segítsd. Az idősek már tisztában vannak a halál közeledésével, lehet, hogy neki ez sokkal könnyebb. Meglátod, hogy kimozdulni akar-e vagy otthon maradni, beszélni-e vagy agyonhallgatni a témát, ezt ő tudja. Te legyél nyitott arra, amit ő akar.

"De ha te most a saját gyászoddal vagy elfoglalva, akkor nem az a feladatod, hogy őt segítsd."

Hanem mikor lesz feladata, hogy őt segítse? Hiszen ő is most gyászol, tehát most van szüksége a segítségre...

"Az idősek ... lehet, hogy neki ez sokkal könnyebb."

De csak lehet...

"Meglátod, hogy kimozdulni akar-e vagy otthon maradni, beszélni-e vagy agyonhallgatni a témát, ezt ő tudja. Te legyél nyitott arra, amit ő akar."

Meg arra is, amit ő maga akar!