Hogyan oldjátok meg a nagyszülőkkel a láthatást?

Nem kellene ezen a nagy mindenkinek megfelelésen, meg a mindenki legyen jelen egy csecsemőnek az életében dolgon ennyire rugózni.

Szerintem nem is normális, hogy az első évetek erről szólt.

Mondjuk, ha jó volt valakihez letenni a gyereket a randihoz, akkor meg tűrd el, te alakítottad így.

Hát ez családonként más....

Leírtak alapján nekem ez sok lenne.

Mondjuk én a többgenerációs együttélés híve vagyok, vagyis ha a fiatal pár egyikének szülei családi házban élnek, és nem él velük más gyerekük, akkor a pár igenis lakjon ott náluk. Ha születnek az unokák, akkor számukra mesebeli gyerekkor lesz a nagymama és nagypapa àllandó jelenlétében...

Máris csak a másik nagyszülőkhöz kell külön járogstni.

Gyerekként azért nyüg, hogy mindig menni kell....

håt ha magatokra is akkartok időt kettesben akkor sajnos ezt el kell viselnetek.

nålunk max én vittem de mikor picik voltak amugy sem vittem olyan sokszor mert nem voltunk jóban anyámal,

apusom meg mig élt is messze lakott hozzá max nyáron mentünk meg ünnepekor látogatni.

Mi sem járkálunk, nagyon sok értelmes tennivalóm van az fél napig egymást nézés, plusz oda-vissza utazás helyett. Ennek az az ára, hogy nagyrészt magunk oldjuk meg a felügyeletet, nincs 2 hetente randi, de bele is bolundulnék egy szigorú beosztásba. Betegség esetén számon kérnek és követelik a pótlást, vagy hogy működik?

Mi is dolgozunk, fenntartjuk a házat, pihennénk is és a gyerekeknek sem átjáróház az otthonuk, nem csak ide-oda szaladgálunk belőle a rokonik igényei miatt.

Mi akkor tudtuk könnyen lezárni, mikor egyértelműen közölték velünk, hogy az unokát vigyük el, mi nem kellünk. Ha meg elkezdett unatkozni a gyerek, akkor az ő hibája lett, hogy nem szereti eléggé a mamát, azért mond ilyet.

A másik oka a döntésnek az volt, hogy állandóan ajándékot kaptak, amivel alapvetően nincs baj, de idejük se volt otthon lenni játszani vele, állandóan menni kellett valakihez. Lassan egy játék múzeumban éreztem magam.

Most havonta megyünk és családi programokat, pihenést tervezünk két út között.

Sokat ér a nagyszülő jelenléte a gyerek életében, d mire megy vele, ha a saját szüleit alig látja, mert hétköznap munka és iskola van, szabadidejében meg a mama sajátítja ki?

Nem normális, hogy ennyit mászkáltok hétvégente. A férjed dolgozik? Ha igen, nem lehet, hogy ő is pihenne inkább hétvégén? Nem kell foglalkozni azzal, hogy ki sértődik meg, nyugodtan ritkítsátok a látogatásokat, ugyanúgy meglesz az unoka-nagyszülő kapcsolat ritkább találkozásokkal is.

És nem kisfiúnk, hanem kisfiunk, rövid u-val.