Miért zárhatott ki az életéből teljesen?

A nagyapám elvált nagyanyámtól nagyon régen, és akkor papám kiköltözött a világ másik felére, azóta is ott lakik. Szüleim szerint hajléktalan lett, de nekik azóta is írogat, szóval nem tudom, hogy ebből mi igaz. Mi sosem látogattuk meg, mert nem engedhettük meg magunknak a repülőjegyet. Nagyon régen láttam már utoljára, talán 5-8 éves lehettem, de ami emlékem van róla, azokban mindig szeretettel és törődéssel volt felém. Elvileg együtt is nyaraltunk egyszer családosan, de ezt már csak a rokonoktól hallottam, akkor még szerintem túl fiatal voltam, hogy bármi is megmaradjon. Utána viszont neki is rosszabbodni kezdett az anyagi helyzete, de végig érdeklődő volt, sokat skype-oltunk vele szüleimmel, és ha nekik írt, megkérdezte, velem mi van. Mikor lett facebookom 13 évesen, 6 éve, küldött nekem egy üzenetet, amiben leírta, hogy majd meglátogat minket egyszer. Erre egy lájkot küldtem. Utána 3 napra írta, hogy beszéljek apámmal, mert számára összeegyeztethetetlen a viselkedése azzal a családi képpel, ami benne van. Erre is egy lájkot küldtem, de ezt már meg se nézte. Tavaly júniusban küldtem neki egy üzenetet, leírtam hogy sajnálom, hogy eddig nem kerestem, hogy remélem jól van, hogy hol tartok az életben, és hogy remélem, hamarosan hallok felőle. De meg se nézte. Pedig anyáéknak azóta is rendszeresen ír, akkor is, ha ők nagyon csúnya dolgokat vágtak a fejéhez az évek során, most abban nem akarok állást foglalni, hogy jogosan, vagy nem. Már nem érdekli, hogy mi van velem, tőlük se kérdezi meg, már nagyon régóta. Nekem ez a mai napig nagyon fájdalmas, mert ő is környezetvédő, emelett mérnök és feltaláló, volt egy környezetvédelmet segítő találmánya, amit meg is vettek...szóval kicsi korom óta rá néztem fel a családban a legjobban, szerettem volna olyanná válni, mint ő, és még mindig baromi rosszul esik, hogy egyszer csak úgy döntött, soha többé nem kíváncsi rám. Az is megfordult a fejemben, hogy talán tényleg hajléktalan lett, és azért szakította meg velem a kapcsolatot, mert azt szerette volna, ha úgy marad meg az emlékezetemben, mint példakép. Szerintetek mi történhetett?