Van itt olyan család ahol a feleség utálja az anyukátokat?

18-as vagyok.

Hát akkor nálatok azért más a szituáció. Így nehezebb értem meg hogy mitől depressziós ha ennyi segítsége és ideje van. Én is voltam az az elején. Nem volt segítségem és a főzést sem ajánlotta fel senki. Lehet ha valaki azt mondta volna hogy segít főz meg takarít mondjuk az első héten akkor azt mondom oké, de mindenki csak azt mondta hogy eljönnek babázni hogy én tudják takarítani, főzni stb.. Úgy éreztem friss anyukaként nem arra vágyok hogy valaki elvegye a kisbabám. Anyós már az első héten el akarta vinni, nyilván ez nekem nem fért bele ez sem tetszett neki. A férjem sem igazán állt oda a gyerek első 7-8 hónapjában mert hogy túl kicsi és nem tudja mit kezdjen vele. Rengeteget voltam egyedül akkoriban és bár teljes szívemből örültem a kicsinek, mégis néha magányosnak és kiszolgáltatottnak éreztem magam. Azóta 1 éves elmúlt és 11 hónapos volt mikor elmentem először pár órára. Valahogy nálam nem jött meg előbb az az érzés hogy el kell mennem és jószívvel hagyom itt a kicsit. Mostmár havi egyszer elmegyek körmöshöz, meg ugye mostanában járok terhes vizsgálatokra és olyankor a férjemmel van a kislány. Már jól elvannak és a szarabb éjszakák után hétvégén reggel ő kiviszi egyedül és reggeliznek, játszanak míg én pihenek. Nekem azért szerencsém van mert ő jobban szeret főzni és sütni mint én.

Hát igen engem is érdekel hogy másoknál hogy van és mik a gondok. Nálatok valószínűleg tényleg a feleségedben van a hiba.

22 biztos felemás volt a cipő? Saját nagyanyam allította amikor nagybátyámék gyerekei ott voltak( elváltak a szülők) hogy az egyik gyereket rongyokba öltözteti az anyja, a másik bezzeg szép ruhát kap. Mi érdekes modon akkor sem, és soha maskor nem vettunk észre ilyen különbségeket a ruhák közt.

Ettől persze lehet a felesegéd a hibás, csak kérdem.