Nagyik melyik unokátokkal jobb a viszonyotok?

Én meny vagyok, az anyósom az én kisfiammal van kicsit jobb kapcsolatban. De nem azért, mert ne szeretné a lányától való unokáját, imádja őt is, csak az én kisfiam nagyon mamás, kötődik, bújik hozzá, a másik kisgyerek meg nem annyira, ő inkább papás.

(Én szüleimmel nincs kapcsolat, de ott a bátyám volt mindig a kedvenc, így gondolom az ő gyereke mindent felülírna :D).

Az anyukámnak az én gyerekemmel szorosabb a kapcsolata, mint a bátyáméval, de messze nem az az odaadó nagymama mint amiket látok, olvasok.

Az anyósomnak egy szem fia a férjem, nem is kíváncsi az unokájára, meg is mondta hogy ő csak anya, ő nem nagymama.

Egyik nagyszülőnél sem számított, hogy fiu vagy lanygyermektol van az unoka. Mindenhol én voltam a kedvenc, de azért, mert az én szüleim messze többet foglalkoztak a nagyszülőkkel, mint a testvéreik, ezért több időt is töltetem veluk és engem is erre neveltek.

Mig az unokatestvéreim évente 2-3 alkalommal mentek pár órákra, én egész nyarakat töltöttem velük, akkor is, amikor már nem kellett vigyázni rám, meg év közben is hetente-kethetente találkoztunk, ha segítségre volt szükségük, akkor gyakrabban.

"Mig az unokatestvéreim évente 2-3 alkalommal mentek pár órákra, én egész nyarakat töltöttem velük"

Mondjuk, a nagyszülők is megpróbálhattak volna kicsit több időt tölteni az unokáikkal, ha érdekelték, meglátogatni őket vagy elhozni magukhoz nyaralni (feltételezem, ha egész nyarakra el tudtak vállalni, nem voltak olyan lerobbant állapotban, hogy ne tudták volna látogatni a többi unokájukat).

A többi unoka nem tehetett róla, hogy a szüleik nen vitték őket gyakrabban, a nagyszülő felnőtt, elsősorban az ő felelőssége a jó kapcsolatot kialakítása.

Nálunk a mi gyerekünk van kevesebbet a nagyszülőknél, mert ott a másik szülőpárosnak csak becsúszott a kicsi, és születése óta a fél életét a nagyszülőknél tölti, mert a szüleinek nincs kedve foglalkozni vele, félig ők nevelik. Mi messzebb is lakunk picit, nem tudunk olyan gyakran menni, hogy heti 2-3 alkalommal ott legyen a gyerek, de(!) a nagyszülők is aktívan keresik a gyereket, hétközben telefonon, ha éppen mi nem tudunk elmenni hétvégén, eljönnek ők, hogy ki ne maradjon egy hét találkozás nélkül, vagy kérik, hadd maradjon ott a gyerek aludni is.

Szóval bocsi, de a te nagyszüleid is tettek különbséget, csak nem aszerint, hogy fiuk vagy lányuk van-e. A többi unokával a leírásod szerint meg sem próbáltak szorosabb kapcsolatot kialakítani, veled kivételeztek, mert te kéznél voltál, érted nem kellet megmozdulni.

Én unoka vagyok. Apai nagymamának apám új kapcsolatából származó gyerekeivel jó a viszonya. A többi unokát lesz4rja. Engem pl 4 éves koromig nem is nézett meg, pedig egy házban laktunk. Nem tudtam ki az a néni aki nálunk lakik. A lánya gyerekét 6 éves koráig nem látta. Apám új gyerekeit viszont születésüktől fogja imádja.

Anyai nagymama 1x látott csak. Mindig lesz4rt. Anyámat se szerette soha. Anyám nővére volt a kedvenc gyerek. A tőle származó unokák számítanak csak.

Én egyke vagyok, így nálunk az én fiam a minden.

Férjemnek húga van, de neki még nincs gyereke, így egyelőre ott is az én fiam a “kedvenc”.

3 4-nek:

1. Nem hiszem, hogy más család belső kapcsolatait ismeretlenül meg lehetne ilyen határozottan ítélni.

2. Azt sem hiszem, hogy úgy általánosságban a nagyszülőknek kellene a gyerekeik vagy az unokáik után futni.

9-es, tudom, hogy fáj, hogy így lerombolják a nagyszüleidről felépített képet, de tényleg az ő dolguk lett volna legalább megpróbálni többet foglalkozni az unokákkal.

Oké, hogy a gyereke után nem fut, de az unokája gyerek(!), ő nem tud a nagyszülei után futni. Lehetősége sincs rá, felelőssége sincs az egészben, ahhoz fog kötődni, aki foglalkozik vele.

Nyilván, neked rossz ezt belátni, de tény, hogy a nagyszüleid a leírtak alapján lesz*rták az unokáikat. Őszintén, ha a te egyik unokád távolabb lakna vagy bármi, te képes lennél, hogy ne látogasd, ne keresd, ne hozd el, ne próbálj meg kapcsolatban lenni vele?

Persze, lehet, hogy olyan vagy, mint a nagyszüleid.