Mit szólnátok hozzá, ha a nagyszülők szó nélkül beállítanának egy kiskutyával?

Fiam 2,5 éves, októberben születik meg a lányom. Volt 2 nagytestű, bújósmackó kutyánk, egyikük 1 éve hagyott itt minket, 12 éves volt, elaludt csendben. Másik pedig sajnos idén, rákos daganata lett, ő 14 éves volt. Nagyon szerettük őket, a fiam is. Megbeszéltük együtt, hogy 1-2 év múlva hozunk új kutyus családtagot, amikor már a hugi is nagyobb. Erre tegnap beállítottak anyósomék egy hiperaktív, kb 2 éves, macskakarmú spiccre hasonlító minikutyával. Se férjemmel, se velem nem beszélték meg, csak hozták. Nagyon kiakadtam, a fiam meg azóta meg van veszve érte. Sajnálom a kutyust, de ezt akkor sem így kell.. Ma reggel fogtam és elvittem anyóshoz, aki meg csak értetlenül hajtogatta hogy dehát az unokája sír a kutyáért. Mondtam, hogy 2 kicsi gyeeek mellett én most még nem fogok tudni egy ilyen neveletlen kutyával foglalkozni, mire ő hogy dehát eddig is voltak kutyáim, igenám, de őket kölyökként tudtam rendesen nevelni, foglalkozni velük, okosak, szófogadóak, rendesen szocializáltak voltak, nem pedig egy ilyen rengeteg foglalkozást igénylő, akaratlanul is veszélyes kutya. Fiam meg csak sír, üvölt, dühös ránk az apjával.